A TANULMÁNY CÉLJA Noha a fejlett országokban a szabadidő mennyisége folyamatosan nő, a társadalom jelentős része nem használja megfelelően szabadidejét: főként passzív szabadidős tevékenységeket végez és idejének csekély részét fordítja aktív rekreációra. A 2019-ben megjelent, a világ minden szegletének életet felforgató koronavírus ezt a jelenséget felerősítette, a pandémia miatt bevezetett korlátozások a szabadidő-eltöltés egyes formáit jelentősen befolyásolták, másokat – köztük az utazásokat – egyenesen ellehetetlenítettek. Tanulmányunk célja a szabadidősport-fogyasztási szokások változásának vizsgálata a pandémia tükrében az X-, az Y- és a Z-generáció vonatkozásában. AlALKALMAZOTT MÓDSZERTAN Az aktív szabadidősport-fogyasztói magatartást, a sportfogyasztási szokásokat, az online és offline sportélmény-fogyasztást, illetve a sportmotivációt körüljáró kutatási kérdéseink megválaszolásához kvalitatív kutatást – ezen belül a mélyinterjú módszerét – alkalmaztuk. LEGFONTOSABB EREDMÉNYEK Feltáró kutatásunk tanúsága alapján a koronavírus-járvány miatt bevezetett intézkedések az X-, az Y- és Z-generáció szabadidősport- és sportélmény fogyasztására egyaránt jelentős hatással voltak, új fogyasztási mintázatok jelentek meg. A sportszolgáltató egységek bezárása elsősorban a fiatalabb generációkat érintette, de összességében mindhárom generáció sportolási tevékenysége áthelyeződött otthoni és/vagy szabadtéri helyszínekre. Az online sportolási alternatívákat csupán a fiatalabb generációk „használják ki”, az X-generáció tagjai idegenkednek tőlük. A pandémia hatására főként a fiatalok kezdik átértékelni a sport egészségmegőrző funkcióját, növekvő egészségtudatosságuk a gyakoribb mozgásban és az egészséges életmódban ölt testet. GYAKORLATI JAVASLATOK A világjárvány hatásárára kialakuló, a szabadidősport-fogyasztási szokásokban bekövetkező változások generáció-fókuszú vizsgálata új eredményekkel gazdagítja a szakirodalmat.  Eredményeinket alapul véve a szabadidő- és turizmus ágazatban érintett szervezetek olyan döntéseket hozhatnak, amelyek során a generációk mentén képzett fogyasztói szegmensek jellemzőit figyelembe veszik. A COVID-19 járvány következtében kialakuló sportfogyasztási szokásváltozásokról szóló eredmények szintén hasznos implikációt jelenthetnek. Az életmódváltás előmozdításához, a fogyasztók megszólításához, az edukációs tartalmak kialakításához a különböző generációk sportfogyasztási szokásainak és sportmotivációjának ismerete jó alapot nyújthat.

A környezettudatosság és az egyéni cselekedetek környezeti hatásai napjaink egyre égetőbb kérdései. A turizmus környezeti fenntarthatósága – az ágazat jellegénél fogva – vitatott kérdés, a jellemző megközelítés alapján azonban normatív orientációként jelenhet meg, amelynek szükségessége mind a szolgáltatói, mind a fogyasztói oldalon meg kell mutatkozzon. Jelen cikk szakirodalmi áttekintést nyújt a környezettudatos turisztikai fogyasztói magatartást fókuszba állító kutatások eredményeiről, és bemutatja az arra ható legfontosabb egyéni és egyénen kívüli tényezőket. Az eredmények rendszerbe foglalásával a cikk aktuális kutatási irányokat jelöl ki: a környezettudatos turisztikai magatartás szereplők általi értelmezésének, illetve a társadalmi normák és a kulturális környezet hatásának vizsgálata további lehetőségeket tartogat.