Az 1 utóbbi évtizedekben a tudományos kutatás egy új területe alakult ki a műszaki és természettudományok együttműködésében: az úgynevezett bionika. Multidiszciplináris kutatások, új technikai architektúrák és mindennek a klinikum területére történő implementációja, össze-kapcsolva az orvostudományt, az idegtudományt, a molekuláris biológiát, a genetikát, az orvosi kémiát, a szerves és szervetlen kémiát, a gyógyszertant és mindezt kiegészítve -legutóbb -a fi zika, a nanotechnológia, az optoelektromagnetika, az elektronika és a számítástechni-ka legújabb eredményeivel, eszközeivel.2 A bemutatott felsorolás jól jellemzi, hogy az említett új tudományos kutatási terület lényegében a biológia és az elektronika érint-kezési pontjain elhelyezkedő új technológiák felkutatására és fejlesztésére irányul. Ez a természet-és műszaki tudományok művelésében -beleértve az orvostudományt is - egy olyan alapvető metodológiai változást jelent, amely egészen újfajta kutatócsoportok létrejöttét eredményezi, és szükséges is, hogy eredményezze. Ezekben a csoportokban együtt dolgoznak a fentebb említett különböző tudományágak képviselői és kutatási területekről érkező szakemberek, akiknek közösen kell tudniuk egy konkrét multidiszciplináris hátteret kívánó kérdés megoldására fó-kuszálni. Képeseknek kell lenniük arra, hogy egymást segítsék a csoportmunkában, a közös cél elérésében, megosztva kutatótársaikkal azt a sajátos metodológiai és eszközrendszert, amit a saját egyéni területükön használ-nak. Azonban a csoporton belül -a konkrét multidiszciplináris kérdés megoldásához -minden egyes közreműkö-dő sajátos hátterének a leghatékonyabban kombinált felhasználására van szükség a teljesen új tudományos eredmény eléréséhez. 3 Az így kifejlesztett új technológiák, minden kétséget kizáróan, forradalmi módon megváltoz-tatják mind a számítástechnika, mind az egészségügy, a nemzetbiztonság, mind a környezetvédelem (vö. fenntartható fejlődés kérdése) stb. legrelevánsabb területein alkalmazható megoldásokat. Természetesen mindehhez szükséges hozzátennünk a multidiszciplináris metódus ál-tal születő, látványosan fejlődő eredmények egyedülállóan innovatív jellegét is, amelyek ipari hatása globálisan kihat a teljes emberi társadalom értékminőségére.
Roska Tamás és víziójaA fenti bevezető kellőképpen illusztrálja a bionikában rejlő egyedülálló lehetőségeket. Az emberi társadalom történelme folyamán számos tudományos és ipari forradalmat élt át, amelyek pozitív eredményei mind a mai napig gazdagítják azokat az országokat, azokat a tudományterületeket, ipari tevékenységeket vagy éppen szolgáltatásokat (akár az egészségügyet, akár a kutatóintéze-tekben működő modellezőszoftver-hátteret stb.), ahol meg tudtak honosodni. A felvázolt új technológia két-ségkívül egy ilyen új "tudományos forradalmat" jelent, amelybe Magyarország annak legelső stádiumában kapcsolódott be. Ez alapvetően egy személyhez köthető: Roska Tamás akadémikushoz ( †2014).