No abstract

A tanulmány az Országos Kriminológiai Intézetben (OKRI) 2020 szeptemberében létrehozott COVID-munkacsoport kutatásainak eddigi eredményeit mutatja be. Az elvégzett desk research eredménye egy kriminológiai szempontú helyzetfelmérés, ennek megállapításait adják közre az alábbiakban. A tanulmány egyúttal tervezetként is szolgál a 2021-re tervezett átfogó kutatásokhoz. Az eredmények minden kétséget kizáróan rámutatnak, hogy a COVID-járvány strukturális változásokat hozott a társadalomban. Új jelenségek mutatkoztak a bűnözés területén is globálisan és Magyarországon egyaránt. Bár Magyarországon, a nyugateurópai országokkal ellentétben nem voltak erőszakos tiltakozó mozgalmak, és az erőszakos cselekmények összes száma a járvány idején csökkenni látszott, a gyűlölet új, a bűncselekményi szintet el nem érő, de mindenképpen fenyegető formái jelentek meg. Az állampolgárok több fegyvert vásároltak, a családon belüli erőszakos cselekmények terjedőben vannak. A járvány szükségessé tette, hogy az igazgatási és gazdasági ügyintézés, valamint a személyes kommunikáció nagyrészt az online térbe kerüljön át. Ez azonban szélesebbre tárta a kaput a kiberbűnözés, például az online térben tevékenykedő csalók és hamisítók előtt, miközben a csalás néhány régi formája az offline térben is új előre kapott. Az állampolgárok egészségének védelme és az álhírek terjesztésének megakadályozása érdekében a magyar kormány is szükségesnek tartotta speciális jogi szabályok bevezetését. A tanulmány röviden kitér a jogi változások bemutatására is. A járvány eddigi időszakának vizsgálata lehetővé tette egyes releváns jelenségek feltárását, de megbízhatóan értelmezhető statisztikai adatok csak a későbbiekben állnak majd rendelkezésre. Ezek elemzése a jövőbeli kutatás feladata lesz.

A korábbi embercsempész-szervezetek az elmúlt 20–30 évben jelentős átalakuláson mentek keresztül, alkalmazkodtak a gazdasági, politikai, jogi környezet változásaihoz. Magyarországon például a rendszerváltozás időszakában laza szervezettségben és alkalmilag tevékenykedő, kis létszámú, változó személyi összetételű embercsempészcsoportok mára professzionálissá váltak, és beilleszkedtek a nemzetközi hálózatok kapcsolatrendszerébe. Nemzetközi szinten a kibocsátó országokban tevékenykedő toborzók és szervezők képezik a hálózat gyökérzetét. A közbülső szinten többféle, olykor speciális helyismeretet és szaktudást igénylő feladatokat kell megszervezni és elvégezni, valamint ezek elvégzését ellenőrizni. A célországhoz közeledve a helyi szintű felderítésért és az utolsó köztes határátlépések, illetve végül a célországba történő belépés biztonságos végrehajtásáért a helyi szintű, szükségképpen már erősen konspirált és részfeladataiban funkcionálisan elkülönülő alegységekre és specialistákra bontott szervezet a felelős. Az embercsempészet finanszírozása bonyolult illegális pénzügyi műveletekkel történik, ezekben a kriptovaluták is szerepet kapnak. A bűnüldözésnek a nemzetközi együttműködés során számos eljárási és bizonyítási problémával, valamint a bizonyítékok törvényes beszerzését és felhasználhatóságát érintő nehézségekkel kell szembenéznie. A nemzetközi szervezettségben tevékenykedő bűnözői hálózatok felderítése nemzetközi bűnügyi együttműködést igényel. A nemzetközi bűnügyi együttműködés egyik formája az EU-n belül a JIT-ként rövidített közös nyomozócsoportok megszervezése, amelyek határokon átnyúló nyomozásokat folytatnak. Innovatív megoldás, hogy a nyomozócsoport keretében más tagállam hatóságainak tagjai részt vehetnek egy adott tagállam eljárási cselekményeiben, és a kiküldött tag saját tagállamának illetékes hatóságát nyomozati cselekmény elvégzésére kérheti fel. A nyomozócsoport által begyűjtött bizonyítékok felhasználhatók valamennyi részes tagállamban folyó büntetőeljárásban. Az Országos Kriminológiai Intézetben lefolytatott 2019. évi empirikus kutatás alapján megállapítható, hogy a magyar bíróságoknál embercsempészési ügyekben igen következetes, de differenciált ítélkezési gyakorlat érvényesül.

No abstract

No abstract