No abstract

Moss transplants of Tortula ruralis were used as active biomonitoring organisms as part of a monitoring study to assess the metals (Al, Cd, Cu, Cr, Fe, Ni, Pb, V and Zn) associated with ambient particles on mosses in Budapest, the capital town of Hungary. The moss samples were collected in a nature conservation area from a semi-arid sand grassland (Festucetum vaginatae danubiale), less than 1 month before transplantation. Moss cushions were exposed to pollution in Budapest during October-November 1993 and February-March 1994. In the study area, 16 sites were marked out as measuring sites, in accordance with the structure of the city. A similar stand was established in the Botanical Gardens of the Szent István University in Gödöllo as a control site. ICP-AES analysis of moss for metals showed the ability of Tortula ruralis to accumulate the metals under study. Control site showed lower impact in comparison to the other sites.

The toxic heavy metal concentrations were investigated in plants in a meadow located 51 kilometres from Budapest along the M3 motorway. The field is regularly harvested, and the hay is used as fodder. The area under investigation is situated directly alongside the protecting fence of the motorway. The soil of the area is classified as chernozem brown forest soil. In 2000 approximately 22,860 cars per month travelled on the motorway.The plant samples were taken at a distance of 5, 10, 25, 50 and 100 metres from the motorway. At each distance 10 samples were collected. After digestion with hydrogen peroxide and nitric acid the zinc, lead, cadmium and copper contents of the samples were analysed using an ICP spectrophotometer.After analysing the data it was established that for each of the heavy metals the concentration of metal in the plant samples decreased as the distance from the motorway grew. The measured zinc, cadmium and copper concentrations were similar to those reported by other authors (on average 44.9, 0.276 and 5.25 mg kg -1 ), while the values of the lead concentration were lower than those published previously (on average 2.93 mg kg -1 ). This may have been due to the widespread use of lead-free fuel.

Vizsgáltuk a nagy forgalmú 30-as foútvonal melletti, Gödöllo város belterületén található elszikkasztó terület talajának Pb-tartalmát, ahol az útfelületrol lemosott, esoárkok által összegyujtött és elvezetett, nehézfémekkel terhelt csapadékvíz egy átfolyón keresztül az elszikkasztó területre, ill. a talajba kerül (1. ábra). A talajmintákat 0-10 és 10-20 cm-es mélységbol vettük 1997-ben és 2000-ben. Az átfolyó területén a beton átfolyótól távolodva 1, 5 és 10 m távolságokban vettünk mintákat, távolságonként 3 ismétlésben. Az elszikkasztó területet kvadrátokra osztottuk (5,5 ´ 4,5 m) és mindegyik kvadrátból 5 pontmintát vettünk mindkét talajrétegbol. A kvadrátonként gyujtött 5 pontmintából átlagmintát képeztünk, az értékelésnél az átlagminták eredményeivel számoltunk.  Megállapítottuk, hogy az átfolyási területen a mélyebben fekvo talajréteg Pb-tartalma magasabb. Ez a csapadékviszonyokra és a talajszerkezetre vezetheto vissza. A víz a felso lazább rétegen gyorsan átszivárog, ezáltal a szennyezo anyagok is inkább a mélyebb rétegekben halmozódnak fel. Az 1997-ben és 2000-ben vizsgált távolságokban a talaj Pb-tartalmának változása eltéro tendenciákat mutatott. A különbség szintén a csapadékviszonyokkal magyarázható. Ezt a feltevést igazolja az is, hogy a 2000-ben mért értékek mindkét vizsgált mélységben alacsonyabbak az 1997-es értékeknél, valamint az elszikkasztó medence egész területén jóval nagyobb Pb-tartalmat mértünk, mint az átfolyó melletti területen. Az elszikkasztó terület talajának Pb-tartalma 1997 és 2000 között statisztikailag igazolhatóan növekedett. A 0-10 cm-es talajrétegben 1997-ben, ill. 2000-ben az átlagos Pb-tartalom 53,4, ill. 66,53 mg kg-1, a szórás 6,31, ill. 10,02 volt. (P < 0,01). A mélyebben fekvo (10-20 cm) talajréteg átlagos Pb-tartalma 1997-ben, ill. 2000-ben 41,4, ill. 51,23 mg kg-1 (szórás 7,78, ill. 6,84) volt (P < 0,01). Mindkét vizsgálati évben azt tapasztaltuk, hogy a felszín közeli talajrétegben szignifikánsan magasabb az Pb-tartalom, mint a 10-20 cm-es talajrétegben (1997-ben P < 0,001, 2000-ben P < 0,01).  Több szerzo szerint az átlagosnak tekintett talajra vonatkozó értéktartományokat az általunk mért értékek esetenként jelentosen meghaladják, de mindenütt a határértékek alatt maradnak (xi < 100 mg kg-1). 1996-tól hazánkban a 95-ös oktánszámú motorbenzint Pb-mentes formában értékesítik, 1999-ben pedig betiltották az ólmozott üzemanyagok használatát, s ezzel jelentosen csökkent a környezetbe jutó Pb-mennyiség. Ennek hatása a vizsgált területen azonban még nem érzodött. Ez arra hívja fel a figyelmet, hogy az út menti, ólommal túlterhelt talajokból a csapadékvízzel továbbra is szállítódhat toxikus ólom akár távolabb eso területekre is.