A fejlodesgazdasagtan.hu hasábjain az elmúlt hetekben pezsgő vita bontakozott ki a munka fogalmával és a szabadsággal kapcsolatban. A vitában részt vevő kollégák közös kiindulópontja, hogy a munka a szabadság ellentétpárjaként jelenik meg mind a közgazdaságtudományban, mind a köznapi szóhasználatban. Jelen írásunkban a szakmai párbeszéd tanulságait szeretnénk összefoglalni. A szerzők amellett foglalnak állást, hogy a szabadság nem a munkanélküliség állapota, a munka kommodifikált, kizsákmányoló fogalmán túl a munka a szabadság gyakorlásának, a személyes fejlődésnek és a társadalmi részvételnek egyik fontos formája lehet. In the website of “Fejlodesgazdasagtan”, a lively debate has been unfolding in recent weeks about the concept of work and freedom. The common starting point was that work appears as the opposite of freedom in economic literature and in everyday language. In this paper, we aim to summarise the lessons learned from this discussion. We argue that freedom and work are not mutually exclusive concepts. In our view, a workless society cannot be an ideal. We point out that beyond the commodified, exploitative concept of work, it can also be interpreted as a form of personal development, practising freedom and participation in society.

Az elmúlt hónapokban nem csak a gazdasági szakembereknek, hanem a mindennapi megélhetésüket kereső állampolgároknak is fontos beszédtémájává vált az évtizedek óta nem látott áremelkedés. A heti nagybevásárlás intézése közben szinte lehetetlen nem észre venni, hogy akár hétről hétre milyen mértékben emelkednek egyes termékek árai. Legutóbbi személyes elképedésem akkor ért mikor a pár héttel ezelőtt még 350 Ft körüli áron vett vajat a népnyelven Madaras Teszkónak csúfolt áruház polcain 800 Ft-os áron láttam meg. A másik érdekes megfigyelésem az volt, hogy hiába a forint gyengülése, számos termékből a hazai áruk árai jobban nőnek, mint az import termékeké. A bevásárló kocsi tologatása közben ezeken merengtem, s közben az jutott eszembe, hogy érdemes lenne megvizsgálni kicsit részletesebben az inflációs adatok alakulását regionális összefüggésben. Hogy alakul a környező országokban, a V4-ben az infláció? Kilóg-e Magyarország a régióból? Mióta is beszélhetünk már emelkedő inflációs környezetről? Mi hajtja az inflációt? Ezekre a kérdésekre keresem a választ jelen cikkben.

A fejlődésgazdaságtan szakmai műhely berkeiben izgalmas vitafolyam alakult ki a fiatal generáció motivációs környezetének kérdésében. A vita Szabó Dorottya „Miért csináljam?” (https://fejlodesgazdasagtan.hu/2023/02/23/miert-csinaljam/) című esszéjével kezdődött, majd ezt Lits Levente válasza (https://fejlodesgazdasagtan.hu/2023/03/03/mikent-ebredjek-miert-virrasszak/) követte. Azt hiszem, a két cikk jól rezonál generációnk alapélményeire, és a lényegre kérdez rá: a miértre. Mielőtt még hiú reményeket táplálna az Olvasó, a Nagy Kérdésre a választ nem tudom, de a közös küzdés jegyében egy-két adalékkal szolgálnék.

A Köz-gazdaság interjút kért dr. Jeszenszky Gézától, korábbi magyar külügyminisztertől a Köz-gazdasági folyamatok alakulásáról, arról, hogy mi várható 2023-ban. Az interjú szövegét 2023. április 30-án zártuk le.

A Köz-gazdaság interjút kért Simai Mihálytól a globalizáció és a nemzetközi viszonyok jelenlegi helyzetéről. Úgy láttuk, hogy a jelenlegi viharos geopolitikai és világgazdasági helyzet egyre sürgetőbbé teszi a stratégiai gondolkodás megerősítését, a helyes kérdések és az arra adott helyes válaszok megtalálását. Ez alól a feladat alól Magyarország sem vonhatja ki magát, és a tudományos párbeszédbe történő bekapcsolódáshoz minden lehetőség adott. Ennek érdekében kérdeztük Simai Mihályt, aki az ENSZ Egyetem Helsinkiben működő Világgazdaság-fejlesztési Intézetének volt főigazgatója és tagja volt az ENSZ több szakértői bizottságának, többek között a nemzetközi pénzügyi kérdésekkel, az államszervezetek reformjával és a fejlesztéstervezéssel foglalkozó bizottságoknak. Az ENSZ Egyetem Igazgatótanácsának elnökeként, illetve az UNICEF Kormányzótanácsának alelnökeként dolgozott több éven át. A beszélgetést Csontos Tamás és Trautmann László készítette.