A munkajog kialakulása és fejlődése a gazdaságszociológiai folyamatok tükrében
A tanulmány a munkajog intézményrendszerének a kifejlődését és átalakulását mutatja be, összefüggés-be hozva azt a társadalomgazdasági igények, valamint a gazdasági és a technikai-technológiai fejlődés alakulásával. Rávilágít arra, hogy milyen tényezők játszottak közre abban, hogy a vállalkozások és az ott kialakult paternalista munkaviszonyok túlnyomó többsége helyébe a nagyüzem és a nagyüzemben törté-nő hierarchizált munkavégzés lépett. A tanulmány bemutatja, hogy a klasszikus kapitalizmusra jellemző munkáltatóbarát és a munkavállalói érdekeket antiszociálisan elnyomó munkajog miként vált a szociális piacgazdaság filozófiájának és a jóléti államkoncepció hatására munkavállaló-barátivá. Ezt követően a tanulmány azokkal a társadalmi mozgatórugókkal foglalkozik, amelyek hatására napjaink munkajoga megint kezdi alárendelni a munkavállalói érdekeket a munkáltatói érdekérvényesítésnek.
I. A munkavégzéssel kapcsolatos jogi szabályozásnak a fejlődése során kialakult dogmatikai rendszerekA munkajog a tágabb értelemben vett polgári jog, elméletét nézve pedig a civilisztikai tudományok része. A polgári államok magánjogi kódexei, a skandináv jogterületen pedig a kodifikált polgári jog hiányában a bírói gyakorlat és a törvényi részszabályozás a tevékenységekre irányuló jogügyleteket két csoportra osztja: munkával összefüggő jogügyletekre, valamint bizalmi ügyletekre. A munkával összefüggő jogügyletek köré-ben a kétoldalúak, vagyis a szerződések, három csoportba oszthatók: szolgálati, illetve munkaszerződésekre, vállalkozási szerződésekre és azok speciális formáira, valamint alkuszi szerződésekre, míg egyoldalú jogügylet ezen a területen a díjkitűzés. A bizalmi jellegű tevékenység kétoldalú jogügylete a megbízási szerződés, és a bizomány, míg a megbízás nélküli ügyvitel egyoldalú jogügylet. A tevékenységgel összefüggő szerződé-sek körében a vállalkozás és annak speciális formái, valamint az alkuszi szerződés esetében a szerződéskötő felek fő szabályként mellérendelt helyzetben állnak egymással. Ez vonatkozik a bizalmi jellegű szerződésekre is, egy kivétellel. Ez a kivétel az utazási szerződés, ahol a turista útra jelentkezők bizonyos fokig ki vannak szolgáltatva az utazási irodának. Ezért ebben az esetben a modern magánjogi szabályozás a fogyasztóvé-delmi jog néhány évtizede történt kialakulása óta a fogyasztónak számító laikus meg-
2Prugberger Tamás rendelőt, a vételi és hitelügyleti fogyasztói szerződésekhez hasonlóan törvényileg előírt minimálstandardokkal védi.
1A szolgálati, illetve a munkaszerződés esetében a helyzet annyiban más, hogy itt a szolgálatra felfogadó és a szolgálatot felvállaló, másképpen a munkáltató és a munkavállaló közötti jogi kapcsolatban a felek mellérendeltsége nem érvényesül. Itt főszabály-ként a szolgálattevő, másként a munkavállaló alá van rendelve a szolgálatra őt felfogadó munkáltatónak. Éppen ezért a magánjogi szabályozás a fogyasztóvédelmi szabályozás-hoz hasonlóan, azt azonban mintegy évszázaddal megelőzve, fok...
