No abstract

Several theories have emerged to study types of eating behavior leading to obesity, but most of the applied models are mainly related to food choice decisions and food consumer behavior. The purpose of this paper was to examine the eating attitudes of Hungarian consumers by applying the Three-Factor Eating Questionnaire (TFEQ-R21). The national representative questionnaire involved 1000 individuals in Hungary in 2019. Several multivariate statistical techniques were applied for the data analysis: exploratory and confirmatory factor analyses, multivariate data reduction techniques, and cluster analysis. This study successfully managed to distinguish the following factors: emotional eating, uncontrolled eating, and cognitive restraint. By using the factors, five clusters were identified: Uncontrolled Emotional Eaters; Overweight, Uncontrolled Eaters; Controlled, Conscious Eaters; the Uninterested; and the Rejecters; all of these could be addressed by public health policy with individually tailored messages. The empirical results led to rejection of the original Three-Factor Eating Questionnaire (TFEQ-R21), while the TFEQ-R16 model could be validated on a representative sample of adults, for the first time in Hungary.

This research aims to identify the determinant factors of entrepreneurship in the case of university students. Internal and External factors are the focus of this research. We evaluate the perceived opportunity as an internal factor and facilities provided by the university as an external factor. The perceived opportunity is one factor that influences people's intention to establish a business the most. University facilities are an external factor in the most valuable help that university could provide for students to encourage them. This research also more in-depth evaluates student perception of business incubation programs in both universities. This research evaluated primary data from Jenderal Soedirman University, Indonesia, and Debrecen University, Hungary. Data was collected using a questionnaire. The results show that the perceived opportunity has a significant impact on the intention to establish a business. However, the business incubation program from campus does not affect student intention to establish a business. A more interesting finding is that Indonesian students have the lowest belief about the impact of business incubation programs compared to Hungarian and international students. This research's further implication is that the business incubation program needed to be improved to impact student willingness to establish a business significantly.

Az etnográfiai kutatás során a kutató egy adott csoport szokásait, értékeit, hitét, mintáját vizsgálja meg. A klasszikus etnográfiai vizsgálatoknál a kutatónak hosszabb ideig részt kell vennie az adott csoport éle-tében ahhoz, hogy alaposan megismerje és megértse az emberek gondolkodásmódját. Azonban azáltal, hogy a kutató részt vesz az adott csoport életében, akarva-akaratlanul be is avatkozik abba. Ennek az lehet a hátránya, hogy az emberek nem minden esetben úgy viselkednek, mint ahogy tudattalanul tennék azt, vagyis a kutató hatással van a megfigyelt személyek viselkedésére. Az etnográfiai kutatás módszerein alapszik a netnográfia, csak egy speciális környezetben. Míg korábban a kultúrákat földrajzilag körülhatárolt csoportok jelentették, ma már az emberek az interneten is közösségeket és kultúrákat alkotnak a szá-mítógép-vezérelt kommunikációs technológiák által (Kulavuz-Onal -Vásquez, 2013). A netnográfia olyan online kvalitatív kutatási módszer, amely adaptálja az etnográfiai kutatási technikákat a digitális térben lévő közösségek kultúrájának vizsgálatához (Kozinets, 2002). Maga a netnográfia módszertana is folyamatosan fejlődik az internet változásának hatására (Kozinets, 2012).Mivel manapság egyre többen használnak online közösségi oldalakat (például: blogok, fórumok, hír-csoportok, képmegosztó közösségek), ezért az internet a kutatók számára egy nagyon fontos forrást jelent (Bowler, 2010). A fogyasztók megosztják a vélemé-nyüket az internetes felületeken (Iglesias, 2007), és a vásárlási döntéseik meghozatala előtt egyre többen az internetet használják elsődleges forrásként arra, hogy tájékozódjanak egy termékről vagy szolgáltatásról más emberek tapasztalatai alapján.A netnográfiai kutatás során nyilvánosan elérhető online kommunikációs csatornákat használunk, azaz internetes felületeken (blogok, fórumok, közösségi oldalak csoportjai stb.) keresztül figyeljük meg a fogyasztókat. A kutatás célja az online fogyasztói csoportok gondolkodásmódjának és döntési mechanizmusainak megértése (Dörnyei, 2008).A magas know-how tartalmú módszer legfontosabb előnye, hogy a fogyasztók a számukra legkényel-mesebb környezetben, objektíven nyilatkoznak, és az GÁL Tímea -SOÓS Mihály -SZAKÁLY Zoltán EGÉSZSÉGTUDATOS TÁPLÁLKOZÁSSAL KAPCSOLATOS FOGYASZTÓI INSIGHT-OK FELTÁRÁSA NETNOGRÁFIÁVAL -ESETTANULMÁNYAz elmúlt közel két évtizedben az internet gyors térhódítása egyre nagyobb hatással van a fogyasztói szokásokra. Ez a marketingkutatókat is arra ösztönzi, hogy olyan módszereket alkalmazzanak, amelyekkel minél közelebb tudnak kerülni a fogyasztókhoz, attitűdjeik megismeréséhez anélkül, hogy kiszakítanák őket a természetes közegükből. Ennek egyik eszköze a netnográfia.A netnográfia olyan kvalitatív kutatási módszer, amely adaptálja az etnográfiai kutatási technikákat az online közösségek kultúrájának vizsgálatához (Kozinets, 2002). Habár maga a módszer már másfél évtize-des múltra tekint vissza, alkalmazása még mindig gyerekcipőben jár.A szerzők cikkükben bemutatják, hogyan változott meg mára a netnográfiai kutatások iránya az...

This research aims to identify and measure the effectiveness of business ethics courses on student Moral Reasoning. In-depth interview and a pilot test were conducted to examine the understandability of the experimental instrument. Quasi-experimental methods were conducted on students who join a business ethics course. One hundred twenty-two participants were valid from the manipulation check of pre-test and post-test. Paired T-Test was used to test the score between pre-test and post-test. Moral reasoning was measured using a defining issue test (DIT) to categorise High and Low Moral Reasoning on Participants. The result shows no difference in moral reasoning score between pre-test and post-test on a student who joins the business ethics course. This study finds that student moral reasoning does not improve by joining a business ethics course at university. These results imply that we should evaluate and re-examine the business ethics course syllabus for future research.