Algal species play a key role in water ecosystems, being the primary producers in food webs and also fundamental components in biogeochemical cycles, as well as carbon-fixing organisms and producers of 50%-90% of the oxygen in our atmosphere (Round, 1984).Despite its important role, the overgrowth of algae is also a significant socioeconomic and ecological problem that impacts human health, ecology, economics, tourism, drinking water supply, fisheries, agriculture and food web resilience (Bao et al., 2015;Carmichael & Boyer, 2016;Havens, 2008). Thus, algal detection is problematic in that aquatic environments are usually not characterized by a single algal class, and algae are also sensitive to environmental changes (e.g. temperature; nutrient conditions; turbulence levels) (Aiken

The importance of lakes and reservoirs leads to the high need for monitoring lake water quality both at local and global scales. Remote sensing is a rapidly evolving, versatile technology that can be successfully applied in several economic and scientific fields. Numerous studies demonstrate the applicability of satellites in algae detection and monitoring. Algae play an essential role in aquatic ecosystems, although their overgrowth poses a serious risk. Overgrowth of algae, also known as algal bloom, has serious ecological, social, economic and health effects. The research area of our study was Lake Balaton, the largest lake in Central Europe. The aim was to find the most appropriate algorithm(s) for the inland lake to define the chlorophyll-a amount. In addition, two new algorithms were developed based on the reflectance values of the satellite image. The results show that the two highest correlations were performed by the newly validated, blue/green ratio-based algorithm, Chl-aB/G (r = 0.93) and the chl_re_oc2 algorithm (r = 0.86) of the Acolite software. Although the Acolite software was not developed for lakes but for marine waters, it is also applicable to inland waters.

A pilóta nélküli repülő szerkezetek (drónok) lehetővé teszik az adatgyűjtést olyan területeken és időben, amelyek továbbra is elérhetetlenek a hagyományos távérzékelő platformok számára. A technikai fejlődésnek köszönhetően alkalmazási körük egyre tágul, és az egyes eszközök specifikálódnak. Az alkalmazás fő limitáló tényezői a képtovábbítás és a drón, valamint más eszközök közötti kapcsolat (például a drón és az irányító kapcsolata, drón–drón kommunikáció). A tanulmány célja e technológiák jelenlegi helyzetének és a jövőben lehetséges fejlesztési irányok bemutatása.

A dróntechnológia része lett a mindennapi életnek és asszimilálódott minden ágazatba. A drónok, vagy más néven UAV-k (Unmanned Aerial Vehicle - pilóta nélküli légi jármű) a mezőgazdaság és az ipar mellett a rendészet és rendvédelem integrált részeként jelennek meg (határvédelem, közbiztonság, tömegrendezvények felügyelete, kritikus infrastruktúrák védelme, bűnügyi felderítés, eltűnt személy kutatása, balesti helyszínelés). A drónok azon képessége, hogy pilóta nélküli felderítést tesznek lehetővé, így az emberi egészség és élet védelmét szolgálják, felbecsülhetetlenné teszik őket. Ugyanakkor éppen sokoldalúságuk miatt rendvédelmi kockázatot is jelentenek, ugyanis előnyös tulajdonságaikat nem csak a rendvédelmi szervek aknázhatják ki. A jelenlegi kutatások és szakirodalom jellemzően vagy a drónok rendvédelmi hasznosságát, vagy biztonságtechnikai kockázatukat vizsgálja. Ugyanakkor ahhoz, hogy a drónok fejlesztése a jogszabályalkotás, a vonatkozó biztonságtechnikai protokoll megfelelő irányba fejlődhessen, elengedhetetlen e két nézőpont együttes vizsgálata. Jelen cél integráltan vizsgálni a drónok biztonságtechnikai szerepét, majd az általuk jelentett biztonságtechnikai kockázatok vizsgálata után a konklúziók, illetve javaslattételek megfogalmazása.