Az, hogy az éghajlatváltozás emberi tevékenységre vezethető vissza, abban már szinte teljes a tudományos konszenzus. Az üvegházhatású gázok okozta negatív hatások miatt a környezetben egyre több olyan következmény jelenik meg, amely a társadalom számára rengeteg nehézséget okoz, ilyenek például a folyamatosan emelkedő napi hőmérséklet értékek, az áradások, a viharok, szárazság. A pandémia alatt a fenntarthatóság kérdése is nagyobb hangsúlyt kapott. Mindamellett egyre nagyobb számban jelennek meg a társadalomban azok a hangok, akik ennek fontosságát hangsúlyozzák és a döntéseik során a fenntarthatóság kérdését is figyelembe veszik. A COVID-19 az élelmiszer kereskedelmet is átformálta, a fogyasztói magatartás is átalakult. Jellemzően az online kereskedelmet fenntarthatóbbnak gondolják, mint a hagyományos kereskedelmet, de természetesen számos olyan része van, amely terhet ró a környezetre. Ilyen lehet a csomagolás vagy a szállítás. A tanulmányomban ezeket vizsgálom át, illetve megnézem azt, hogy a fogyasztói döntéshozatalt miképp befolyásolja a fenntartható megoldások megléte.

By the time of publishing this article, the economic situation created by the pandemic had caused us to face some serious issues. The food sector underwent significant changes in the first year of COVID-19 with online shopping and e-commerce becoming one of the most important channels for market operators. The rapid and significant increase has made everyone face challenges, particularly from the perspective of environmental protection. There are more vehicles on the road and more packaging is being used. When the pandemic started, customers did not consider how this business affected the environment, but conscious customers now give priority to environmental impacts. This study is aimed at exploring how customers' expectations mirror their environmental consciousness. The article is based on the evaluation of a questionnaire, in which the authors investigated whether customers, driven by environmental awareness, were willing to pay more for transport and packaging in a situation when COVID-19 intensified food e-commerce activities. Based on the respondents' level of education and income, the article shows their reaction to the topic. The result indicates that the behaviour of the younger generation differs from that of the older generation, and it is suggested that service providers react to this by focusing on green solutions, such as ecologically friendly packaging, electric vans, or other alternative delivery solutions. Additionally, it is also expected that the increase of order numbers won't have a negative impact on social sustainability, such as traffic jams, air pollution, and noise. Based on the findings, the service provider is seen as responsible with only a limited willingness by customers to bear the financial consequences. It can be concluded that the economical challenge of the increase in e-commerce caused by the pandemic remains with retailers in Hungary.

A pandémia felgyorsította az online kiskereskedelem növekedését, ami a fogyasztói magatartás átalakulását is eredményezte. A vásárlók az erősödő piac következtében egyre magasabb szintű kiszolgálást várnak el. A kiszállítási idők csökkenése és a termékelérhetőség maximalizálás mellett, a platformok használhatósága, a kiszolgáló személyzet kedvessége, a „fenntarthatóság” megjelenése illetőleg a fizetési lehetőségek kibővítése mintegy alapvető elvárásként jelenik meg. Ennek érdekében az ellátási láncoknak jól szervezettnek kell lennie, amelyhez az információtechnológia hatékonysága elengedhetetlen. Azon kiskereskedelmi láncok melyek „omnichannel” értékesítési formában működnek számtalan versenyelőnnyel rendelkeznek, azonban előfordulnak olyan kihívások is, melyekkel szembe kell nézniük, a több csatorna egyidejű és egy helyen történő üzemeltetése során. A tanulmányban a logisztika és az ellátási lánc folyamatait nézzük át, elsősorban a termékelérhetőséget vizsgáljuk meg egy magyarországi online élelmiszer szolgáltató esetén, hogy milyen kihívásokkal kell szembe nézni annak érdekében, hogy minél magasabb szolgáltatási színvonalat legyen képes biztosítani. Az omnichannel működési formát üzemeltető kiskereskedelmi láncok a több csatorna okán számos kihívással szembesülnek a termékelérhetőség biztosításában, a publikációnkban ezeket azonosítjuk és megoldásokat javaslunk rá.

A COVID-19 az élelmiszerkereskedelemet is átformálta, a fogyasztói magatartás is átalakult. A logisztikai folyamatok (last-mile) nagymértékben befolyásolják a piaci szereplők versenyképességét. A témakörben a pandémia megjelenése óta ugrásszerűen emelkedett a tudományos publikációk száma, ami segítheti a vállalkozásokat a hatékony üzletmenetben. Ezzel összefüggésben a felsőoktatásban is megnőtt az érdeklődés az élelmiszer e-kereskedelem iránt, így több felsőoktatási kurzusban előadásra kerül a témakör. A hallgatók érdeklődésének felkeltése érdekében illetőleg az oktatott témakörök gyakorlatba ültetésének segítségeképpen a Business Modell Canvast alkalmazom.

Az e-kereskedelem növekedése már 2020. előtt is jelentős volt, azonban a pandémia és a járványra adott válaszok tovább növelték a rendelésszámokat. A boltzárások, kijárási korlátozások, a megbetegedéstől való félelem az e-kereskedelem felé irányították a vásárlókat. Ennek hatására az online kereskedelem piacán a verseny intenzívebbé vált. A kereskedők erre a csatornára összpontosítottak növelve a logisztikai kiszolgálásra rótt terheket. Vizsgálatunk középpontjába a kiszállítással kapcsolatos kérdések kerültek, hiszen a kereskedelem ezen típusában a csomagok és rendelések kézbesítése sok esetben kihívást okoz.