A globális klímaváltozás egyik oka az üvegházhatású gázok antropogén kibocsátása, amelyhez többek között a turizmus is hozzájárul. A tanulmány paraméteres és nemparaméteres eljárások segítségével elemzi az üvegházhatásúgáz-kibocsátás 1985 és 2017 közötti alakulását az I nemzetgazdasági ágban (szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás). A szerzők a vizsgált üvegházhatású gázok összessége és ezen belül a fluorozott szénhidrogének, valamint a perfluorkarbon kibocsátása esetében igazolnak szignifikáns tendenciát. Azt is tanulmányozzák, hogy az 1995–2017-es időszakban milyen kapcsolat állt fenn az ág bruttó hozzáadott értéke és üvegházhatásúgáz-kibocsátása között a gázokat együtt és külön is tekintve. Eredményeik szerint az előbbiek vonatkozásában nincs szignifikáns kapcsolat, egyes gázok esetén viszont van. A turizmus (I) nemzetgazdasági ág hozzájárulása az ország gazdasági teljesítményéhez 1995 és 2017 között összegszerűleg szignifikánsan növekedett, de aránya a bruttó hozzáadott értékből 2017-ben csupán 1,86 százalékot tett ki. A nemzetgazdasági ág karbonhatékonyságában évente átlagosan 5,8 százalékos javulás volt megfigyelhető.