Cél: Jelen tanulmány célkitűzése a modern magánbiztonság kialakulási folyamatának bemutatása, az előmozdító (katalizátor) és a hátráltató tényezők számbavétele a jogi szabályozás fejlődésére fókuszálva.Módszertan: Kutatásunk során tudományos munkákat, korabeli jogforrásokat, valamint sajtóhíreket tanulmányoztunk át.Megállapítások: Az állam meghatározza a szektor működésének kereteit, de kiemelkedően fontos az optimális szabályozásra törekvés, mert míg az alulszabályozás a törvénytelen működés és a visszaélések melegágya lehet, a túlszabályozás a hatékony és eredményes működést akadályozhatja. Például a vállalkozásokra vonatkozóan a kezdeti profilkényszer kikötése utóbb beigazolódott, hogy gátló tényezővé vált és 2005-ben ki is került a szabályozásból. A történelem során a magántulajdonhoz kapcsolódott a megvédésének igénye, és eza védelmi igény a magánbiztonság expanziójának egyik jelentős katalizátora. A másik ilyen a kriminalitás növekedése, az emberek szubjektív biztonság-percepciójának romlása.Érték: Mérföldkő a szakma történetében a rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény, amely expressis verbis kinyilvánította, hogy nem a rendőrség kizárólagos feladata a közbiztonság védelme; abban kiemelkedően a magántulajdon védelmén keresztül a civil szférának is tevőleg részt kell vállalnia. Az 1998. évi IV. törvény által vált hivatalosan is elismertté a vagyonvédelmi szakma. A tanulmány ezekre szeretné a figyelmet irányítani. A magánbiztonság hatályos jogi környezetének reformja előtt állunk. A védendő érték jellemzőitől (értékés veszélyeztetettség) függően kívánja a jogalkotó szabályozni a védelem jogi eszközeit, módszereit és az intézkedési jogosultságok körét. Ehhez azonban szükség van az alapok ismeretére, hiszen a magánbiztonság történetének ismerete elengedhetetlen az eredményes újraszabályozáshoz.

Jelenkori társadalmunkban a modernizáció és digitalizáció komoly lehetőségeket rejt magában a biztonságszolgáltatás különféle állami és piaci résztvevői számára, egyszersmind újszerű kihívásokat is teremt. Tanulmányunkban egy kvantitatív kutatás eredményeit mutatjuk be, amely során arra kerestük a választ, hogy Magyarországon a magánbiztonsági szektor piaci szereplőinek különböző szintű vezetői jelenleg milyen természetű szakmai kihívásokkal szembesülnek, illetve milyen súlyúnak érzik ezek jelenlétét a napi gyakorlatban. A kutatásban összesen 45 fő (n = 45) vagyonvédelmi feladatokat ellátó vezető vett részt. A válaszadók többsége (40,0%) az ipari szektor valamely meghatározó piaci vállalatánál tölt be vezető beosztást. A kutatás eredményei szerint, a vizsgálatban részt vevő biztonsági vezetők körében általánosságban a legnagyobb terhet az általuk vezetett munkavállalók irányítása jelenti, illetve a humán erőforrás minősége, képességeinek és tudásának hiányosságai képezik a legnagyobb szakmai kihívást, valamint kockázatot a mindennapi munkavégzés során.