A szerzők a magyarországi KKV-szektor sikerességének vizsgálatában a versenyképesség és a szervezeti identitás elméletekből indulnak ki, és a vállalati működésre, valamint a vezető szerepére koncentrálnak. Szekunder kutatások eredményeinek ilyen fókuszú szintetizálásával összegzik a hazai kis- és közepes vállalkozások versenyképesség jellemzőit a vezető aspektusából. Saját kutatásaik ezekre építve a percepció torzító hatására koncentráltak, illetve a nemzetköziesedésben aktív KKV-knál külön elemezték a vezetői hatásokat. Eredményeik azt mutatják, hogy a vezető direkt hatásán túl számos tényezőben indirekt hatás is kimutatható. Ennek oka, hogy a stratégiai irány megválasztása, a növekedési lehetőségek felismerése, a szükséges belső erőforrások menedzselése, a jövőképhez és célokhoz illeszkedő szervezeti struktúra kialakítása a KKV-szektorban a vezetői képességektől függ. A kutatás módszertani korlátaiból adódóan az eredmények nem általánosíthatók, érvényességük korlátozott, de alapot adnak a hazai kis- és közepes vállalkozások sikerességének megértéséhez, további kutatási irányokhoz.

No abstract

The role of Small and Medium Enterprises (SMEs) is unquestionable in the European economies, while financial opportunities are still inadequate for them. The more than 20 million SMEs play a significant role in European economic growth, innovation and job creation. According to the latest EC Annual Report , SMEs are accounting for 99% of all non-financial enterprises, employing 88.8 million people and generating almost EUR 3.7 tn in added value for our economy. Despite the fact that there is plenty of EU funding available for these SMEs, for certain reasons these funds hardly reach them. But we have to see that the EU supports SMEs by various way, e.g. by grants, regulatory changes, financial instrument, direct funds. On the other hand, SMEs and decision makers realised that the environmental sustainability has to be attached to the economic growth, therefore more and more tools are available for these enterprises. Over the last few years, public institutions, the market, the financial community and non-governmental associations have explicitly demanded that firms improve their environmental performance. One of the greatest opportunities might lay in the Climate- and Energy Strategy till 2030 as 20% of the EU budget is allocated to climate-related actions, however the easy access to finance is still a key question. Does the EU recognise the actual difficulties? Is there a systemic reason behind the absorption problems? Is the EU creating a more businessfriendly environment for SMEs, facilitating access to finance, stimulates the green and sustainable growth and improving access to new markets? The paper analyses the current European situation of the SMEs and the effectiveness of some new tools, which are specially targeting SMEs. JEL classification: Q18

Milyen lesz a jövő vezetője? Milyen szervezetet fog irányítani? Hogyan változtatják meg a társadalmi, technológiai innovációk a vezetésről alkotott hagyományos képet? Mi az, ami ma még működik, de a jövőben már nem fog? Kell-e változnia, és ha igen, miben a ma vezetőinek, hogy hosszú távon is sikeresek maradjanak? Hogyan adaptálódnak a szervezetek a változó környezeti kihívásokhoz? Ilyen és hasonló kérdések megválaszolását tűzte ki célul az az intézeti kutatás, melynek most az első eredményeit összefoglaló kutatási jelentését foghatja kezébe a Tisztelt Olvasó. A Budapesti Corvinus Egyetem Vezetéstudományi Intézetében nagy hagyománya van a szervezeti és vezetési témájú kutatásoknak. A mostani jelentés tartalma mégis több elemében úttörő. Bár számos kvalitatív és kvantitatív kutatásban vettek részt intézetünk oktatói és kutatói, most először indított intézetünk saját kvantitatív adatfelvételen alapuló nagymintás kutatást a magyarországi vállalatok széles körét célozva. Intézeti tradícióinkat folytatva ezúttal is elsősorban a már kialakult szervezeti struktúrával, vezetési és szervezeti funkciókkal rendelkező közép- és nagyvállalati kör állt a vizsgálat középpontjában. A 300 fölötti minta összeállítása során törekedtünk arra, hogy az minél jobban tükrözze a hazai vállalatok iparági és méret szerinti összetételét.