Talent selection is often affected by the relative age effects (RAEs), resulting in the overrepresentation of relatively older (vs. relatively younger) players among those selected. The use of sport-specific tasks is suggested to reduce RAEs during talent selection. Purpose: To test the hypothesis that talent selection including only sport-specific tasks is not affected by the RAEs and to analyse the body size and biological maturity of the top selection level according to relative age. Methods: Participants were U14 female (n = 5428) and U15 (n = 4408) male handball players participating in four programs consisting of four selection levels (local, county, regional, and national) grouped in bi-annual age. Handball-specific generic skills, position-specific technical drills and in-game performance were the selection criteria evaluated by experts and coaches. Body dimensions were measured and bone age, as an indicator of maturity, was estimated. The relative age quartile distributions within the bi-annual cohorts were examined using Chi-square and Odds Ratios. Results: In terms of all the registered players no RAEs were evident. However, the RAEs of moderate effect size were evident at the county level; χ2 = 53.2 (girls) and 66.4 (boys), OR = 2.5 and 3.3, respectively. The RAEs of a large effect size were found at the regional level; χ2 = 139.5 (girls) and 144.9 (boys), OR = 8.2 and 5.2, respectively. At national level, RAEs were still present, but with no further increase in the effect size. At the highest selection level, there were no differences in the anthropometric measures between the relatively older and younger players. Conclusion: The findings provide support to the hypothesis that the selection process exacerbates RAEs even when using only sport-specific selection criteria. The performance metrics in technical skills, but also coaching assessments are likely involved. In addition, an advanced maturity and/or an above-average body size increases the selection odds for relatively younger players.

One’s self-concept is the representation of one’s self-knowledge developing during physical and mental maturation. It has unquestionable importance in sport performance as a motivational factor. This study assessed and analyzed the self-concept of secondary students aged 14 to 18 assigned to three groups of elite athletes, non-elite athletes and non-athletes. The research focused on the following questions: (1) Are there any differences between males’ and females’ self-concept? (2) Are there any differences in various components of the self-concept according to the level of physical performance? Components of the self-concept were assessed with the Tennessee Self-Concept Scale. Gender differences were tested by independent samples t tests and the effects of athletic activity and gender on various self-concept components by a multivariate analysis of variance. The results showed that males had a more positive self-concept than females. Regarding the level of athletic activity, non-athletes reported the least positive self-concept in both genders. According to the level of athletic performance, no difference was found between the three male groups, while the most positive self concept was clearly reported by non-elite athletes among females. The multivariate analysis of variance revealed that both gender and the level of athletic activity had an effect on self-concept components. Finally, the findings show that an optimally positive self-concept enhances performance in everyday life as well as in sports.

Absztrakt: A serdülőkor a személyiség jelentős szerkezeti változásának, az énkép kimunkálásának, a pszichés vonások stabilizálódásának a korszaka. A pubertáskori változások-kal együtt járó kiegyensúlyozatlanság, a hangulatingadozások maguk is stressz források lehetnek, amelyek pszichoszomatikus tünetképző jelentőséggel bírnak. Ebből fakadóan elsősorban a sportoló és nem sportoló gyermekek pszichikus tüneteinek megjelenési gyakoriságának különbségeit elemeztük. Az egyes alcsoportokban a hangulati elemek mintá-zatát is vizsgáltuk, valamint a tünetek gyakoriságára a nem és a fizikai aktivitás befolyását is megnéztük. Értelmeztük az egészséggel való elégedettség szintjei szerinti eltéréseket a sportoló és a nem sportoló gyermekek tüneteinek megoszlásában. Kulcsszavak: pszichoszomatika, fizikai aktivitás, egészség Abstract: Adolescence is a period of significant structural change of personality, forming of self-image and stabilization of psychological traits. Changes in puberty are associated with psychic imbalance and mood swings. These factors may themselves be sources of stress and they can generate psychosomatic symptoms. Differences in the frequency of appearing psychic symptom in athlete and non-athlete children were analysed. The patterns of mood elements in the individual subgroups were studied and the influence of gender and physical activity on the frequency of symptoms was investigated. Distributions of symptoms in the different levels of health satisfaction among the athlete and non-athlete children's were evaluated as well. Keywords: psychosomatic, physical activity, health BevezetésA serdülők életminőségének vizsgálata során az objektív tényezők felkutatása mellett nagyon fontos az egyének szubjektív nézőpontjának hangsúlyozá-sa, azaz mennyire érzik jól magukat a "bőrükben", mennyire elégedettek önmagukkal és a környeze-tükkel. A szubjektív jóllét vagy észlelt életminőség több dimenziós fogalom, a testi, lelki és szociális jól-lét különböző aspektusait foglalja magában (Diener, 1984, Diener és mtsai, 1999, Költő és Kökönyei, 2011. Diener (2000) definíciója szerint "a szubjektív jóllét az embereknek a saját életükkel kapcsolatos kognitív és érzelmi értékelése".Az érzelmi összetevőkben a pozitív (mint például a biztonságérzet, az öröm, a boldogság, nyugalom) és a negatív (düh, félelem, szorongás, depresszió) érzelmek és hangulati állapotok jelennek meg. A mentális mutatók közé tartozik a kognitív mérle-gelés és ítélethozatal, amely kiterjed többek között az élettel való elégedettség, a testi-egészségi állapot és az énkép értékelésére (Kökönyei, 2003, Költő és Kökönyei, 2011. Az életminőség szociális aspektusa a szűkebb és tágabb közösségekbe való beilleszkedés és a folyamatos kapcsolattartás sikerességét jelzi.A területtel kapcsolatos kutatások szerteágazóak. A témakörök között kellő súllyal szerepel az egész-ség önmegítélésének problémaköre és a pszichoszomatikus tünetek vizsgálata (Simeoni és mtsai,

Pápai J., Tróznai Zs., Négele Z.: Somatotype dominance and sexual maturation. The purposes of the study were 1) to examine indices of sexual maturation in athlete girls having predominantly endo-, meso-and ectomorph physique; 2) BevezetésA sheldoni szomatotípus az emberi alak megközelítésének különleges, egyedi módja. Alapjául a különböző csíralemezekből kifejlődő szervek dominanciájának gondolata szolgál (Sheldon és mtsai 1940). Az egyedi szomatotípust három független komponensendomorfia, mezomorfia, ektomorfia -együttesének tekinti, amelyek segítségével a testalakot egységes egészként ragadja meg. A formabecslő módszer vizuális megtekintésen alapul, a test mérete ebben a rendszerben nem játszik jelentős szerepet. A három domináns faktor egyben a szélsőséges variánsokat reprezentálja.A dominánsan endomorf szomatotípusra a lekerekítettség jellemző. Szövetei lágyak, csontjai kicsik és vékony kérgűek, a testsűrűsége alacsony. A belső szervek közül a táplálkozási rendszer tagjai az uralkodók. A tömeg a test közepére koncentrálódik. A törzs térfogata dominál a végtagoké felett, a has a mellkas felett, és a végtagok proximális szegmensei a disztálisak felett. A legszembetűnőbb külső jellemzője a zsírfelhalmozás, amely az abszorptív funkciók túlsúlyának a kifejeződése.A mezomorf szomatotípus dominanciája a nagy, vastag csontokban és az erőteljes izomzatban nyilvánul meg. Kötőszöveti túlsúly, arányaiban nagy szív-és érrendszer jellemzi. A test szögletes és erős. A törzs nagy és vastag izomzat borítja. A mellkas térfogata jelentősen nagyobb a has térfogatánál. A végtagok izmosak és változatos hosszúságúak. Szembetűnőek a vaskos izomzattal borított masszív disztális szegmensek.

Pápai J., Négele Z., Tróznai Zs.: Regional fat pattern of athlete and non-athlete boys. The study deals with the connection between sexual maturation and fat accumulation during male puberty. The purposes were: (1) During sexual maturation the regional apposition trend of body fat was similar for athletes and non-athletes. The differences between athletes' and non-athletes' fat pattering emerged in the relative distributions. The relatively thicker fat layer on the trunk served better the extended energy supply for athletes. The effect of sexual maturation was the largest on the visceral adipose tissue, while sport activity influenced the subcutaneous adipose tissue better on the extremities. Keywords: Genital maturation; Regional fat distribution; Athlete and non-athlete boys. BevezetésA zsírszövet egyik alapvető funkciója a szervezet számára szükséges energia tárolása. Ez az energia részben az életfolyamatok végzéséhez használódik fel, részben mindennapi és extra tevékenységeinkhez szolgáltatja a fűtőanyagot. A növekedés során felhasznált energia szintén a zsírsejtekben felhalmozott zsírcseppekbe van becsomagolva.A zsírszövet nem csupán tároló feladatot lát el, hanem a működés szempontjából aktív szövetnek tekinthető. Endokrin funkciója mellett kulcsszerepet játszik az anyagcserefolyamatok egyensúlyának fenntartásában, többek között a glükóz, a zsírsavak és a koleszterin metabolizmusában (Malina és Bouchard 1991, Trayhurn és Beattie 2001, Wells 2012, Wronska és Kmiec 2012).A zsírszövet nem egyenletesen oszlik meg a testen. Több mint háromnegyede a bőr alatt helyezkedik el, és csak mintegy 20%-a található a test egyéb anatómiai helyein (pl. a