Our study aims to present the perception and experiences of employees at a large multinational telecommunications company in Hungary working in home offices, as well as their health behavior and the workplace health promotion during the SARS-CoV-2 COVID-19 outbreak. The sample consisted of the full sample of highly skilled employees at a large telecommunication multinational company (N = 46). Throughout the analysis, tests for homogeneity of variance were followed by a MANOVA test to compare the groups’ means by gender, age, and job classification. The results clearly show that in the short term, workers’ mental health did not deteriorate, they do not argue or fight more with their partners and are no more depressed or irritable than before. Workers are less likely to think of ways to be more effective at work than in a home office. Similarly, they do not think that employers have more expectations than before the pandemic. Our research shows the assumption about home workers being less efficient or less diligent in their daily work to be false. A supportive and flexible employer approach to health-conscious employees will be an essential aspect in the future.

Hazánkban a rendvédelmi szervek dolgozóinak fokozott fizikai és pszichés igénybevétele miatt a munkahelyi egészségfejlesztő és rekreációs programok kiemelten fontosak. A dolgozókat érő egészségkárosító hatásokat minden lehetséges eszközzel meg kell előzni, a már fennálló kedvezőtlen tényezőket és hatásokat pedig tervezett és tudatos munkahelyi egészségfejlesztő és rekreációs programokkal kell kompenzálni. Ezt a célt szolgálja az Országos Rendőr-főkapitányság Élet–Erő–Egészség Programja, amely a teljes személyi állomány számára országosan rendelkezésre áll. A cikkben a dokumentumelemzés kutatási módszerével a már működő munkahelyi egészségfejlesztő programok konkrét tartalmi összetevőit, valamint a program kidolgozóinak félig strukturált mélyinterjú keretében feltárt szakmai véleményét mutatjuk be. Az eredményekből kirajzolódik a rendőrség személyi állományát támogató egészségmegőrző rendszerek tevékenységének komplexitása, például az egészségügyi szűrővizsgálatok, a rendszeres operatív jellegű intervenciós programok, a rekreációs célú családi sport- és egészségnapok, valamint a változatos üdültetési lehetőségek rendszere, amely mind hatékonyan támogatja a rendőrség munkájának eredményességét, a személyi állomány egészségét és jó közérzetét. A program változatos összetevői, népszerűsége és hatékonysága reményeink szerint más állami szervek érdeklődését is felkelti a munkahelyi rekreáció- és egészségfejlesztés bevezetése iránt.

Összefoglaló. Bevezetés: A szociális szférában dolgozók túlterheltsége jelentős, és munkakörülményeik többnyire kedvezőtlenek. Bizonyított, hogy az életcélok meghatározzák a karrier, az egészségtudatosság és az életminőség területeit, de ez utóbbi a szociális dolgozók mintáján még nem került bizonyításra. Célkitűzés: A kutatás célja, hogy bemutassa egy szociális és egészségügyi szolgáltatóintézmény női dolgozóinak (n = 127) tápláltsági és fittségi állapotát és életminőségét, valamint az életcélok meghatározó szerepét ezekre a mutatókra. Módszer: Kérdőív, teszt, testösszetétel-vizsgálat és fittségiállapot-felmérés segítségével gyűjtöttünk adatokat, amelyeket különbözőségvizsgálattal és regresszióelemzéssel elemeztünk. Eredmények: A minta tápláltsági mutatója túlsúlyra utal, míg a fittségi állapot, az életminőség és az életcélok még elfogadható tartományban vannak, de a szélsőértékek jelentősek. A magasabb életcélokkal rendelkezők jobb fittségi mutatókkal és életminőséggel jellemezhetők. Az ülőmunkát és a fizikai munkát végzők között minimális különbség volt kimutatható a tápláltsági mutatók, a fittség és az életminőség tekintetében. A táppénzt igénybe vevők gyengébb fittségi és életminőség-mutatókkal rendelkeznek, mint akik nem voltak betegszabadságon. Az életkor előrehaladtával romló testösszetételt és fittségi állapotot detektáltunk. Következtetés: A korábbi kutatási eredményeket megerősíthetjük abban, hogy a szociális dolgozók tápláltsági és fittségi mutatói, valamint életminőségszintje nem optimális. Az életcélok meghatározó szerepe a vizsgált területek számottevő részében bizonyítást nyert. A dolgozói életcélok megerősítésének egyik fontos színtere a munkahely, ahol számos pozitív hatás érhető el a testi-lelki egészség, a jóllét és a munkateljesítmény területein is. Orv Heti. 2021; 162(27): 1089–1098. Summary. Introduction: Professionals working in the social sector typically do significant overwork in rather unfavourable working conditions. Although the purpose in life is proved to determine the areas of career, health awareness, and the quality of life, the latter has not yet been confirmed among social workers. Objective: The purpose of this research is to demonstrate body composition and fitness status as well as the quality of life of female employees (n = 127) at a social institution, furthermore the decisive role purpose of life plays in these indicators. Method: Data were collected through questionnaires, tests, body composition analyses, and fitness status tests, and were assessed by t-test, analysis of variance and regression analysis. Results: Body composition of the participants indicates a generally overweight status, while fitness status, quality of life, and purpose of life are within the acceptable range, however, all with notable range values. Those with a higher-level purpose of life demonstrate better fitness indicators and higher quality of life. In terms of body composition, fitness, and quality of life, only a minor difference was found between those who do intellectual and physical type of work. Those who took sick leave demonstrated a lower level of fitness and quality of life compared to those who did not take any sick leave. Body composition and fitness status have proven to deteriorate with age. Conclusion: Previous research findings can be confirmed by stating that neither the body composition and fitness indicators, nor the quality-of-life level of social workers are optimal. The determining role of purpose in life has been proven in substantial aspects in this study. One of the focus areas of enhancing purpose in life is the workplace, where major positive impacts can be achieved in terms of the physical and mental health, well-being, and work performance. Orv Hetil. 2021; 162(27): 1089–1098.

Absztrakt: A kétezres évek elején létrejövő és mára országszerte elterjedő fitnesztermek és wellness-központok új színteret hoztak létre azok számára, akik fizikai állapotu-kat, életminőségüket és általános egészségi szintjüket fejleszteni szeretnék. A fitneszés sportközpontokban a felnőtt lakosság számára többnyire a személyi edzők kínálják szolgáltatásaikat, ami a rekreációs edzés egyik legkézenfekvőbb alternatíváját nyújtja. A személyi edzők a foglalkozásokon az egyén terhelhetőségi paramétereit, adottságait, igényeit és céljait egyaránt szem előtt tartják. Emellett nem szabad figyelmen kívül hagyni azt az igényt sem, amely munkáltatói oldalról fogalmazódik meg: ez a közösségi és csoportos foglalkozások keretein belül azt a célt szolgálja, hogy egy cég vagy szervezet dolgozói egészségesebbek és hatékonyabbak legyenek, ezáltal erősítve a munkahelyi összetartást és lojalitást. Mindezek alapján a tanulmány célja az egyéni orientáltságú szakterület, a személyi edzés és a csoportos munkahelyi egészségfejlesztés szakszerű összehangolásának innovatív bemutatása. Módszerként egyfelől a tartalomelemzés, másfelől a személyi edzőként szerzett személyes tapasztalatainkra épülő reflektív ön-vizsgálat szolgált. Eredményeink segítségével olyan új elméleti modellt mutatunk be, amelynek gyakorlati megvalósítása megítélésünk szerint megfontolásra érdemes. Kulcsszavak: fitnesz, személyi edzés, személyi edző, munkahelyi egészségfejlesztés Abstract: Emerging at the dawn of the 21st century and now spreading all across the country, the fitness clubs, gyms and wellness centres created a new platform for all those wishing to develop their physical condition, quality of life and level of overall health. In these gyms and fitness clubs personal trainers are providing their services as one of the most evident alternatives to recreational training. These professionals take equal account of their Clients' resilience, skills and abilities, as well as their fitness needs and goals. Nevertheless, one must not lose sight of the need that is emerging on the employer's side, namely the need for creating a community-based training platform allowing employees to become healthier, improve their efficiency, and thereby enhance the loyalty for and cohesion at the employing entity. With this in mind our goal was to provide an innovative approach to aligning individual-oriented personal training with group-based workplace health promotion. Our methodology was two-fold with content analysis on the one hand and a self-assessment based on our own professional experience as personal trainer on the other hand. Based on our findings and research outcomes we wish to present a new theoretical model that is, in our view, largely worth of being translated into practice.