Aiming to perform the first sociological survey of Hungarian twins, our main question was whether being a twin has positive consequences on one's life. Adult twins completed our questionnaire at three Hungarian summer twin festivals, in hospitals during medical twin studies, and on some websites online. Data represent 140 twin pairs (mean age: 38.2 ± 14.6 years). We employed some indices for measuring the resource nature of twinship. Three main types of benefits were distinguished: profit of attraction, as 'material capital'; the easier obtainability of cultural goods when twins take part in it, as 'cultural capital'; and positive aspects of an a priori existing dyadic relation, as 'relational capital'. We were interested in the difference among types of twins regarding advantages. We paid special attention to the five groups of twins derived from gender and zygosity (i.e., monozygotic females, monozygotic males, dizygotic females, dizygotic males, opposite-sex pairs). Our analysis showed that Hungarian twins involved in our research basically enjoy their twinship; during their lives they used and still make use of different benefits given by it. In our twin samples, women had more advantages from being a twin than men. Significant differences could be observed on all indicators between monozygotic and dizygotic twins.

A hagyományos családi szerepfelfogás szerint a családon belüli gondoskodás, különösen a kisgyermekek körüli teendők ellátása elsősorban az anya feladata, az apa szerepe pedig a kenyérkeresés, azaz a családjától elkülönülten, a munkaerőpiacon történő munkavégzés, amellyel a családjának megteremti az anyagi biztonságot. Az utóbbi évtizedekben azonban a társadalmi változásoknak megfelelően megjelent egy új típusú, modern apakép is, amely mögött egy inkább egalitárius családi szerepfelfogás húzódhat meg. Ezzel párhuzamosan a hegemón maszkulinitás elmélete és gyakorlata mellett empirikus kutatási tapasztalatokkal is alátámasztott új férfiasságdefiníciók fogalmazódnak meg, amelybe a háztartási munkák egyenlőbb megosztása mellett a kisgyermekekről való gondoskodás is beletartozik. Továbbá számos kutatás mutatja, hogy az apák aktív részvétele a gyermekek gondozásában pozitív hatással van a szülő-gyermek, valamint a szülők közötti kapcsolatra és a családi dinamika alakulására. Bár Magyarországon is egyfajta elmozdulás figyelhető meg a hagyományos, kenyérkereső apa normája felől az új típusú, gondoskodó apakép irányába, nemzetközi adatokkal is összevetve mégis azt látjuk, hogy hazánkban a gyermekével otthon maradó apa még ebbe a képbe is ritkán illeszkedik. Tanulmányunkban éppen ezzel a bővülő, de igen szűk csoporttal foglalkozunk. Eredményeink 31 olyan apával készített félig-strukturált mélyinterjún alapulnak, akik gyermekük születését követően valamely időszakban maguk maradtak otthon, míg az anya dolgozott. Annak érdekében, hogy az eredményeket családi kontextusban lehessen értékelni, az interjúalanyok párjai is kitöltöttek egy rövid kérdőívet. Eredményeink közül tanulmányunkban ismertetjük egyrészt az otthon maradó apáknak az apaságról és az azzal szorosan összefüggő férfiasságról vallott felfogásának jellegzetes mintázatait, másrészt megvizsgáljuk, hogy az otthon töltött idő hogyan alakította az apák és gyermekük közötti, valamint a szülők közötti kapcsolatot.

The two significant factors that influence subjective wellbeing are job and life satisfaction, so the work–life balance, that is, balancing between the two areas, is related to several wellbeing outcomes. This issue is of particular interest in those families, where, even if only temporarily, they have chosen the non-traditional sharing of roles, in which the father becomes the primary caregiver and the mother assumes the role of breadwinner. Very few Hungarian studies focus on families where the mother is the prime breadwinner and there has been no research specifically relating to stay-at-home father–working mother families. The qualitative gap filling research that we conducted was utilized to explore the relationship between achieving work-life balance and wellbeing in case of Hungarian stay-at-home father–working mother couples. A total of 31 families were examined through a semi-structured in-depth interview with the fathers and a short questionnaire with the mothers. All participants were white, heterosexual couples with one to four children. As a result of the analysis, four typical patterns in terms of the stay-at-home father and working mother family dynamics could be identified, including to what extent this non-traditional family format contributes to the father’s, mother’s, or both of their wellbeing.

ABSZTRAKTAz ikrek száma mind világszerte, mint hazánkban növekedésnek indult. Míg az összes születésszám jellemzően csökkenő jelleget mutatott az elmúlt évtizedekben, az 1990-es évek végétől az ikerszületések száma emelkedni kezdett. Egyre többször találkozhatunk tehát ikerpárokkal. Ilyen találkozások alkalmával szinte mindenki véleményt nyilvánít, legyen az pozitív vagy negatív. De mit gondolnak maguk az érintettek? Mennyire élvezik az iker-helyzetüket, és vajon milyen problémákkal kell megküzdeniük az ikres szülőknek? Tanulmányunkban az ikerkutatások áttekintése után a 2012-es, ikres szülőkkel készült felvételünk eredményeiről számolunk be egy leíró elemzés keretében, különös tekintettel a szülők saját szavaival megfogalmazott beszámolóira.KULCSSZAVAK: családszociológia, testvérek, iker, gyermek / family, siblings, twins, children ABSTRACTThe number of twins has begun to increase both in Hungary and all over the world. Although all the numbers of births were typically decreasing during the last decades, since the end of the 1990s, the number of twin births began to increase. We come across twins more and more often. In case of these encounters almost everyone expresses an opinion, positive or negative. But what do the affected people say themselves? Do they enjoy being twins? What kind of problems do parents with twins have to tackle? In our study, after the review of the twin research, we shall present you the results of our reports of 2012 concerning parents with twins in the frame of a descriptive analysis, with special regard to the reports of the parents formulated by their own words.

A kisgyermekes szülők munka-magánélet konfliktusának vizsgálatai gyakran magától értetődőnek tekintik, hogy ez inkább „női kérdés”. A karrier és a családi élet összehangolásának nehézségei azonban nemcsak az anyát érintik, hanem a család egészének működését is, vagyis az anya és az apa munkaerőpiaci döntései szorosan összefüggnek. Magyarországon a családtámogatási rendszer 1982 óta egyre bővülő körben lehetővé teszi, hogy az apák is három évig otthon maradjanak gyermekeikkel. A vonatkozó statisztikai adatok, melyek szerint igen kicsi azon apák aránya, akik igénybe veszik a gyermekgondozási támogatásokat, azonban azt mutatják, hogy a nemi szerepek változása mellett a magyar társadalomban a gyermekgondozás terheit továbbra is elsősorban a nők viselik. 31 otthon maradó apával készített mélyinterjún és párjukkal kitöltetett kérdőíven alapuló kvalitatív kutatásunkban arra a kérdésre keressük a választ, hogy az apák ilyen jellegű részvétele a gyermeknevelésben hogyan és milyen mértékben tudja enyhíteni a szülők munka-magánélet konfliktusát. Kutatási kérdésünket speciálisan az apa otthonlétének időszaka alatt, valamint mindkét szülő munkával kapcsolatos attitűdjének és munkaerőpiaci helyzetének kölcsönhatásában vizsgáltuk, majd ennek alapján kidolgoztunk egy, négy jellegzetes családi mintázatot leíró tipológiát.