Magyarországi városrégiók versenyképességének mérése és elemzéseEbben a tanulmányban bemutatjuk a kompetencia-és intézményi versenyképességi indexet (KIVI), amely a kisvállalati versenyképesség vizsgálatának új kompozit indikátora. A módszertan az egyéni vállalati kompetenciákat, valamint az intézményi és iparági tényezőket egyaránt magában foglalja, ezáltal alkalmas a kisvállalatok külső-belső működési környezetének komplex mérésére, valamint vállalatok és területi egységek értékelésére is. A versenyképességet város agglo me rációs szinten mérjük, amelyet a területi különbségekből adódó eltérések vizsgálatára alkalmas, valós gazdasági térségnek tekintünk. Az intézményi és iparági változók kialakításánál a cégekre ható externális, agglomerációs tényezők 110 indikátorát használtunk fel, közülük számos saját fejlesztésű mutatót. A vállalati szintű adatokat a Kisvállalati Versenyképességi Index (KVI) módszertana alapján kalkuláltuk. A végső mintába 1283 kis-és középvállalat és 20 város agglo merá ció került be. Míg az intézményi változók jól korrelálnak az agglomeráció fejlettségi szintjével, addig ilyen kapcsolat az egyéni tényezőkkel nincsen, ami azt jelenti, hogy a versenyképesség környezeti tényezői és az összesített vállalati egyéni kompetenciák nem feltétlenül mozognak azonos pályán. A KIVI alkalmazásának empirikus demonstrálása érdekében -az összesített adatok bemutatását követően -három városrégiót (Budapest, Pécs, Nyíregyháza) részletesen is elemzünk. * Journal of Economic Literature (JEL) kód: R15, R58, C10. * A tanulmány az NKFI-OTKA, K 131935. sz. A magyar kisvállalatok versenyképességének vizsgálata elnevezésű projekt támogatásával készült.

Míg általában úgy vélik, hogy a területi versenyképesség alapja a vállalati (egyéni) szintű versenyképesség, a meglévő versenyképességi elméletek és empirikus kutatások jórészt az intézményi kontextusra összpontosítanak. A különböző irányzatok egymástól láthatóan elkülönülnek, az egyéni és az intézményi tényezők integrálása pedig szinte teljes mértékben hiányzik a szakirodalomból. Ezen tanulmány célja az, hogy bemutasson egy új, a fenti ellentmondásra reflektáló koncepcionális modellt és egy arra épülő kompozit indikátort. Az Input-Kompetencia-Intézmény-Eredmény Modell (IKIEM) rávilágít az egyéni és intézményi megközelítés közötti legfőbb kapcsolódási pontokra. A Komplex Regionális Versenyképességi Index (KRVI) pedig az Európai Unió 151 NUTS2-esrégiójának versenyképességét méri. A KRVI elsődleges célja, hogy magyarázza a gazdasági növekedés és fejlődés relatív különbségeit, olyan módon, hogy az egységes módszertan és benchmarking által összehasonlíthatóvá teszi a vállalati (ez esetben a KKV-szektor) és a régiók versenyképességét mind egyéni, mind intézményi szinten. A kalkulált KRVI pontszámok jól mutatják a régiók között fennálló jelentős különbségeket. A várakozásoknak megfelelően a fővárosok és a környező területek versenyképesebbek, mint a kevésbé fejlett vidéki régiók. Ezenkívül jóval erősebb pozícióval rendelkeznek a nyugat- és észak-európai régiók, mint keleti és déli társaik. A KRVI erőselméleti megalapozottsággal rendelkezik, így az adatok elérhetőségének figyelembevételével, alkalmassá válhat vállalkozásösztönző eljárások, szakpolitikák kidolgozására és továbbfejlesztésével különböző intézkedések hatáselemzésére is.