Vizsgálatunk célja bebizonyítani, hogy egy három hónapos szenzomotoros torna hatására a vizsgálati csoportba tartozó gyermekek egyensúlyértékei javulnak, valamint az, hogy a speciális fejlesztő tornákon résztvevő gyermekek jobb eredményt érnek el a kontrollcsoportban szereplő társaikhoz képest. Kutatásunkban 36 óvodásés 41 iskoláskorú gyermek vett részt. A gyermekeket két vizsgálati csoportra (VO, VI) és két kontrollcsoportra (KO, KI) osztottuk. VO csoport (5–6 éves óvodások) és VI csoport (7–10 éves kisiskolások) három hónapon keresztül heti 2x60 perces szenzomotoros tornán vett részt, a kontrollcsoportba tartozó óvodások (KO), illetve kisiskolások (KI) pedig az óvodai testnevelés és az iskolai mindennapos testnevelés programját követték. Mind a négy csoport dinamikus egyensúlyát talaj- és emelt gerendán mértük a három hónapos fejlesztés előtt és után. A vizsgálati csoportok eredményei közötti eltéréseket külön az 1. mérésen és külön a 2. mérésen belül varianciaanalízissel vizsgáltuk. Ezt követően elemeztük a két mérés közötti eltéréseket páros t-próbákkal. Ahol a feltételek nem teljesültek, a méréseken belül a csoportok összehasonlítására Mann–Whitney U-próbát, a két mérés közötti teljesítménybéli különbségeket pedig Wilcoxon-próbával teszteltük. Az eredményekből megállapítottuk, hogy az intervenció hatására a vizsgálati csoportban szereplő 5-6 éves óvodás és 7-10 éves iskolás gyermekek jobban teljesítettek a második mérés alkalmával a gerendán megtett távolság értékek tekintetében az első méréshez képest. Az időeredményeket vizsgálva egyik korosztálynál egyik mérésén belül sem volt szignifikáns mértékű eltérés a vizsgálati és a kontrollcsoport teljesítményei között.

No abstract

Study aim: To investigate the effects of 6-month sensorimotor training on postural control of 5-6-year-old preschool children born with ‘biological risk factors’ (BRF). Material and methods: Sixty-four Hungarian preschoolers participated in this study, and were assigned to an experimental group (n = 17), control group 1 (n = 23) and control group 2 (n = 24). The experimental group (born with BRF) attended a 6-month balance intervention based on Ayres’ therapy, while control group 1 (born with BRF) and control group 2 (born with no BRF) fol­lowed the regular preschool schedule. Birth weight, gestational age at birth, Apgar score and other abnormalities during pregnancy and birth were considered to be BRF. A moveable platform (stabilometer) was used to examine the distance of center of pressure movements of all participants prior to the start and after the end of the intervention. The testing procedure was performed with four enjoyable tests in the same sequence (‘Mouse in the hole’, ‘Center’, ‘Christmas tree’, ‘Square painting’). Results: The balance intervention program resulted in significant improvements in postural control of the experimental group. In three of six variables the balance index scores of the intervention group approached the scores of their peers born without BRF, and they even had better performance in three of six variables. Conclusions: Balance training with instability training devices could help children born with BRF attain a higher level of inte­gration through the stimulation of tactile and balancing senses.