In this study, we interpret codependency as a dysfunctional pattern of relating to others, and based on this approach, we hypothesized an association with negative forms of dyadic coping, relationship problems and life satisfaction. A total of 246 Hungarian participants (167 females, 79 males), aged 18–72 years (M = 35.3, SD = 11.6) completed our online survey including measures of codependency, dyadic coping, perceptions of relationship, and life satisfaction. In our cross-sectional research, the Spann-Fischer Codependency Scale (SF-CDS), the Dyadic Coping Inventory (DCI), the Shortened Marital Stress Scale (MSS-R), and the Satisfaction With Life Scale (SWLS) were used. Correlational and pathway analyzes were applied to confirm our hypotheses. Codependency was associated with negative dyadic coping, while we found no measurable influence on positive dyadic coping. Individuals with higher codependency rated both their own and their partner’s negative dyadic coping more pronounced, while at the same time they characterized their relationships as more problematic. Structural Equation Modelling proved that codependent attitudes, along with the emergence of negative dyadic coping forms and perception of relationship problems, reduce a person’s life satisfaction. Overall, it can be stated that the more codependent the participants were, the more negative their own and partner’s behaviour was perceived in stressful situations and the more problematic their intimate relationship was found to be. Our results support the idea that codependency is a specific, largely stable attitude that determines a person’s perception and behaviour relating to others.

The present study explored sex differences in the predictors of relationship satisfaction (dyadic coping, love, sexual motivation, having children). A total of 465 Hungarian participants (319 women and 146 men) with a mean age of 33.6 years completed an online test battery comprising four self-report measures. The results revealed that women’s relationship satisfaction had more significant predictors than men’s, and half of the common predictors showed significant sex differences. Men’s satisfaction was positively predicted by the Intimacy and Passion components of love, while it was negatively predicted by Negative Dyadic Coping and by having at least one child. Besides Intimacy and Passion, two common predictors across sexes, women’s satisfaction was also positively predicted by the Commitment component of love, and also by successful coping with dyadic stress. By contrast, negative predictors were having sex as a means of coping with emotional problems (Sex as Coping), the individual aspect of dyadic coping (One’s Own Dyadic Coping), and Negative Dyadic coping. The findings are discussed in both bio-psychological and social constructionist approaches.

Elméleti háttérA szerelem jelenségének tanulmányozására fejlesztett egyik mérőeszköz a Sternberg-féle Háromszögű Szerelem Kérdőív (STLS), amely a szerelem háromszögelméletén alapszik. Ennek lényege, hogy a szerelem egy komplex érzelem, amely leírható három összetevőjének (az intimitás, a szenvedély, az elköteleződés) sajátos kombinációjaként. A kérdőívet már több mint 25 nyelvre lefordították, és több száz kutatás kiindulópontjává vált.A kutatás céljaKutatásunk célja az STLS magyar változatának elkészítése, pszichometriai ellenőrzése és validálása volt.Mó dszerA kutatásban két mintát használtunk, és online kérdőívcsomagokkal végeztünk felmérést. A kérdőív faktorszerkezetének elemzésekor 1305 fő (739 nő és 566 férfi ; átlagéletkor = 30,01 év; SD = 10,92; 18–72 év között) adataival dolgoztunk. A validáláskor az előző minta egy része, 465 fő (319 nő és 146 férfi , átlagéletkor 30,4 év; SD = 10,9 év, 18–72 év között) töltötte ki a következő kérdőíveket: Sternberg-féle Trianguláris Szerelem Kérdőív (STLS), kapcsolati elégedettség skála (RAS-H), páros megküzdés kérdőív (DCI-H), szexuális motiváció kérdőív (YSEX?-HSF).EredményekA faktorelemzés megmutatta, hogy a Szerelem Kérdőív magyarra fordított itemei ugyanolyan hármas szerkezetbe illeszkednek, mint az amerikai változatban. A Szerelem Kérdőív mindhárom skálája pozitív irányú, közepes erősségű korrelációt mutat a páros megküzdés kérdőív összesített skáláival, valamint a párkapcsolati elégedettséggel. Ugyanakkor mindhárom szerelem skála csak alacsony vagy értelmezhetetlenül alacsony korrelációt mutat a szexuális motivációval.KövetkeztetésekA Sternberg-féle Háromszögű Szerelem Kérdőív magyar változata (STLS-H) az eredetivel megegyező faktorszerkezetű, magas belső megbízhatósági mutatókkal rendelkező valid eszköz, amely alkalmas lehet a magyar nyelvű kutatásokban a szerelem mérésére.Theoretical backgroundSternberg’s Triangular Love Scale (STLS) is one of the questionnaires developed to study the phenomenon of romantic love. The rationale of Sternberg’s triangular love theory that romantic love is a complex emotion that can be described as a peculiar combination of its three components (intimacy, passion, commitment). STLS has already been translated into more than 25 languages and has become the starting point for hundreds of studies.Aim of current studyThe aim of our research was to prepare, psychometrically check and validate the Hungarian version of STLS.MethodIn the research, we used two samples and conducted a survey with online questionnaire packages. Sample 1 Factor analysis: we worked with the data of 1305 subjects (739 women and 566 men; mean age = 30.01 years; SD = 10.92; 18-72 years). Sample 2 Validation: Our questionnaire-package completed by 465 individuals (319 women and 146 men, mean age 30.4 years; SD = 10.9 years, 18-72 years): Stern-berg’s Triangular Love Scale (STLS), Hungarian version of Relationship Satisfaction Scale (RAS-H), Hungarian version of Dyadic Coping Inventory (DCI-H), sexual motivation questionnaire (YSEX?-HSF).ResultsThe factor analysis showed that the items of the love questionnaire translated into Hungarian fit into the same triple structure as in the American version. All three scales of the love questionnaire show a positive medium strength correlation with the overall scales of the Dyadic Coping Inventory as well as the Relationship Satisfaction Scale. However, all three scales of STLS show only a low or incomprehensibly low correlation with sexual motivation.ConclusionsThe Hungarian version of the Sternberg’s Triangular Love Scale (STLS-H) is a valid tool with the same factor structure as the original, with high internal reliability indicators, which may be suitable for measuring love in Hungarian research.

Elméleti háttér: A diádikus stressz olyan stresszteli eseményből származik, amely közvetlenül vagy közvetve egy pár mindkét tagját érinti, és megküzdési erőfeszítésekre készteti őket. Cél: Tanulmányunkban a párkapcsolatban élők által észlelt akut és krónikus időtartamú intra-, illetve extradiádikus stressz mértékének mérésére kidolgozott Többdimenziós Párkapcsolati Stressz Kérdőív (Multidimensional Stress Questionnaire for Couples, MSQ-C) magyar változatát (MSQ-C-Hu) mutatjuk be, és értékeljük pszichometriai jellemzőit. Módszerek: Keresztmetszeti kérdőíves vizsgálatunkban 609 fő 18 évnél idősebb, a kitöltés időpontjában legalább 12 hónapja párkapcsolatban élő személy vett részt (327 nő, 282 férfi; átlagéletkoruk 31,6 [SD = 11,7] év). A résztvevők az MSQ-C-Hu kérdőíven kívül megválaszolták a Kapcsolati Elégedettség Skála (RAS-H), az Élettel Való Elégedettség Skála (SWLS-H), a Spielberger-féle Állapot- és Vonásszorongás Kérdőív (STAI) kérdéseit, valamint nyilatkoztak szubjektív testi tüneteikről (PHQ-15) és szociodemográfiai jellemzőikről. A résztvevők közül 447 fő kitöltötte a Diádikus Megküzdés Kérdőívet is (DCI-H). Eredmények: Megerősítő faktoranalízisünk igazolta az MSQ-C-Hu kérdőívnek az eredetivel megegyező faktorszerkezetét (akut stressz: χ2/df = 1,353; CFI = 0,992; TLI = 0,991; RMSEA = 0,024; krónikus stressz: χ2/df = 1,517; CFI = 0,988; TLI = 0,986; RMSEA = 0,029). A mérőeszköz belső konzisztenciája megfelelőnek bizonyult, 0,74–0,88 Cronbach-α értékekkel. A szociodemográfiai változók közül a diádikus stressz a párkapcsolat jellegével (p értékek 0,005 és 0,145 között) és időtartamával (p ≤ 0,029), az együttélés időtartamával (p ≤ 0,014), az iskolai végzettséggel (p értékek 0,022 és 0,153 között), a háztartás anyagi helyzetével (p ≤ 0,002) és a gyermekneveléssel (p < 0,001) mutatott szignifikáns kapcsolatot. Magasabb diádikus stressz esetén a párkapcsolati elégedettség és az élettel való elégedettség alacsonyabb mértékűnek, míg a vonás- és állapotszorongás, illetve a fizikai tünetek mértéke magasabbnak bizonyult. A legerősebb együttjárás az intradiádikus stressz és a párkapcsolati elégedettség között mutatkozott (akut intradiádikus stressz r = –0,586; p < 0,001; krónikus intradiádikus stressz r = –0,657; p < 0,001). További eredményeink igazolták, hogy a magasabb diádikus stressz alacsonyabb saját páros megküzdés (r értékek –0,158 és –0,354 között, p < 0,001), partner páros megküzdése (r értékek –0,243 és –0,451 között, p < 0,001), pozitív közös páros megküzdés (r értékek –0,245 és –0,491 között, p < 0,001) és összesített közös megküzdés (r értékek –0,228 és –0,467 között, p < 0,001) értékekkel jár együtt, valamint magasabb negatív közös páros megküzdéssel (r értékek 0,280 és 0,471 között, p < 0,001). Következtetés: Eredményeink alapján az MSQ-C magyar nyelvű válto zata megbízható és érvényes mérőeszköznek bizonyul a diádikus stressz mérésére.Background: Dyadic stress means a stressful event that affects both members of a couple directly or indirectly, evoking coping efforts. Aim: In our study, we present the Hungarian version (MSQ-C-Hu) of Multidimensional Stress Questionnaire for Couples (MSQ-C), the questionnaire developed to measure the acute and chronic levels of intra- and extradyadic stress experienced by partners in intimate relationships, and evaluate its psychometric characteristics. Methods: A total of 609 individuals (327 women, 282 men; mean age 31.6 [SD = 11.7] years) completed the research survey. The criteria of participation included the age of minimum 18 years and being involved in an intimate relationship for at least 12 months. In addition to the MSQ-C-Hu questionnaire, participants answered the questions of Relationship Assessment Scale (RAS-H), Satisfaction With Life Scale (SWLS-H), State-Trait Anxiety Inventory (STAI), and reported their subjective physical symptoms (PHQ-15), as well as their sociodemographic characteristics. 447 people also completed the Dyadic Coping Inventory (DCI-H). Results: Confirmatory factor analysis revealed the same factor structure of the MSQ-C-Hu questionnaire as the original questionnaire (MSQ-C) had (acute stress: χ2/df = 1.353, CFI = 0.992, TLI = 0.991, RMSEA = 0.024; chronic stress: χ2/df = 1.517, CFI = 0.988, TLI = 0.986, RMSEA = 0.029). The internal consistency of the instrument proved to be sufficient, (Cronbach-α values of 0.74–0.88). Dyadic stress was associated with the type (p varies between 0.005 and 0.145) and duration (p ≤ 0.029) of the relationship, the duration of cohabitation (p ≤ 0.014), level of education (p varies between 0.022 and 0.153), the financial situation of the household (p ≤ 0.002), and parenting (p < 0.001). The higher the dyadic stress was, the lower relationship satisfaction and life satisfaction were, while the more the somatic complaints and higher the state and trait anxiety were. The strongest correlation was found between intradyadic stress and relationship satisfaction (acute intradyadic stress r = –0.586, p < 0.001, chronic intradyadic stress r = –0.657, p < 0.001). Our results demonstrated that higher dyadic stress was associated with lower dyadic coping of the own (r varies between –0.158 and –0.354; p < 0.001), dyadic coping of partner (r varies between –0.243 and –0.451; p < 0.001), positive common dyadic coping (r varies between –0.245 and –0.491; p < 0.001), and total score of dyadic coping (r varies between –0.228 and –0.467; p < 0.001), as well as higher negative common dyadic coping (r varies between 0.280 and 0.471; p < 0.001). Conclusions: Our results indicate that MSQ-C-Hu is a reliable and valid measurement tool for measuring dyadic stress.

No abstract