In protected areas (e.g. geoparks, UNESCO sites), 13 the identification of the different aspects of geoheritage site 14 values is part of a holistic concept of protection, education 15 and sustainable development. In the past years, significant 16 progress has been achieved in the volcano tourism in 17 Hungary as shown by the acceptance of two geoparks as mem-18 bers of Global Geoparks Network. They are the Bakony-19 Balaton Geopark and the Novohrad-Nograd Geopark, which 20 involves also the old village of Hollókő UNESCO cultural 21 heritage site. These geoparks as well as the recently (2013) 22 opened Kemenes Volcano Park used primarily the volcanolog-23 ical natural values in their application, and these play still an 24 important role to attract the visitors. The Tokaj Wine Region 25 (TWR) Historic Cultural Landscape (inscribed on the World 26 Heritage List in 2002 as a cultural site) is also characterized 27 by high geodiversity due to complex volcanic settings (andes-28 ite-dacite composite cones, silicic pyroclastites, lava domes, 29 hydrothermal activity) and specialized viticultural land use of the cultural landscape. While the area of the Bakony-Balaton Geopark is situated in a well-known region and has a long tradition in tourism with a lot of innovation, the Tokaj wine region needs a significant effort to introduce their volcanic geoheritage values into the tourism market. The systematic inventory and assessment of the geoheritage elements are essential steps in different scales of geoconservation and establishment of the priorities in site management. This inventory work emphasizes the relationship between the sites at different scales and highlights the interaction between eroded volcanic relief and human activity. The inventory classifies the objects in two main geosite categories: (a) volcanic edifices resulting from denudation and inversion of the relief and (b) geodiversity sites connected to land use traditions of the cultural landscape. The assessment evaluates the scientific, cultural/historical, aesthetic and socioeconomic values and helps to define priorities in site management. The recently suggested 900 km long, cross-Hungary volcano route starts at the TWR and involves additional 50 planned stations all along the country. They represent various volcanological phenomena from silicic ignimbrite sheets through andesitic stratocones to basaltic volcanic fields. These meet significant historic, cultural, gastronomic tourism attractions to support the promotion of volcanic geoheritage.

Cultural landscapes were developed as a result of continuous interaction between nature and human culture. During their evolution, the geodiversity was also considerably influenced by human activities. Recently, geoheritage studies have become more sensitive towards man-made cultural landmarks. In this paper, we explore a methodology to compile a regional inventory for a historic mountainous cultural landscape with remarkable geological, volcanological, and mining heritage in Tokaj Mts, (NE Hungary). The databases of the natural and cultural heritage contribute to the extension of regional inventories with a large number of geodiversity-related records. The specific selection procedure with a combination of GIS and fieldwork assessment resulted in the final list of potential sites. The applied three stage classification forms a basis for territorial analysis. The selected 60 geosites of 700 km 2 represents well the geological history of the study area, while another 160 geodiversity and geocultural sites emphasize further enhancement of natural and cultural diversity. The functional classification referring to the physical nature of the sites was useful to define specific conservation management priorities. The thematic grouping of the sites defined new interpretation possibilities for geotourism and geoeducation taking into account volcanological, geomorphological, and mining heritage values.

No abstract

A természeti környezet abiotikus tényezőit összefoglaló geodiverzitás jelentőségének felismerése az elmúlt 30 évben kapott egyre szélesebb körű nyilvánosságot. Az erre épülő geoturizmus a bemutatóhelyek számának növekedésével, minőségi fejlesztésével látványos növekedésen ment keresztül, ahogyan a két hazai UNESCO Globális Geopark (Novohrad–Nógrád, Bakony–Balaton) látogatottsága is bizonyítja. Az ilyen jellegű fejlesztések a geodiverzitás elemeinek több szempontú szakmai felmérését, minősítő értékelését igénylik. Hasonló elvárás merül fel a földtudományi természetvédelem részéről is a veszélyeztetettségi kockázatok meghatározásában. A geodiverzitás minősítésére koncentráló katasz teri munka alapegységét a geotópok képezik, amelyek lehetnek természetes vagy mesterséges feltárások, (felhagyott) bányák, egyéb antropogén hatásra létrejött objektumok, de egyedi azonosításukat mindenképpen a létrehozó geológiai, geomorfológia folyamat(ok) teszi(k) lehetővé (vulkáni, karszt stb. geotópok). Ezek alapján tanulmányunk áttekintést nyújt a geotóp minősítés és értékelés fejlődéséről, külön kiemelve a közelmúltban publikált két kvantitatív módszert, amelyeket a hazai földtudományi örökség jól ismert és kevésbé reprezentatív objektumainak értékeléséhez használtunk fel. A mintegy 60 geotóp esetében külön-külön meghatároztuk a tudományosoktatási, tájképi–esztétikai, turisztikai potenciál és védelem–veszélyeztetettségi kockázatok értékeit. Ehhez társul bemutathatóság–geoturisztikai potenciál minősítése, külön hangsúlyt fektetve a geotópok eltérő jogi védelméből (pl.nemzeti park, tájvédelmi körzet, természetvédelmi terület, ex lege) és a geoturisztikai infrastruktúra eltérő fejlettségéből (látogatóközpontok, bemutatóhelyek, tanösvények) jelentkező különbségekre. A szerzők aktívan közreműködtek a Magyar Geotóp nap rendezvénysorozat életre hívásában, ennek megfelelően a tanulmány a földtudományi ismeretterjesztés lehetőségeit is számba veszi.