Napjainkban az ipar számos területén egyre szélesebb körben alkalmaznak alumínium-oxid mûszaki kerámiá-kat, mivel ezek igen nagy kopásállósággal és mechanikai szilárdsággal rendelkeznek. Eddigi munkánk során törekedtünk az alumínium-oxid mûszaki kerámiák alakadási [1,2,3,4,5] és égetési technológiájának [6,7,8] optimalizálására; és ezáltal minél elõnyösebb tulajdonságokkal rendelkezõ termékek elõállítására.Az alumínium-oxid mûszaki kerámia elõállításához alkalmazott klasszikus portechnológia egyes fázisait igen sokféleképpen lehet megvalósítani. Jól ismert alakadási technológia az alumínium-oxid mûszaki kerámiák sajtolása területén az egy-és kétoldali sajtolás, illetve az izostatikus préselés [9,10], mégis számos megoldásra váró probléma merül fel a formázás során. A szinterelés módja szintén jelentõs mértékben befolyásolja a termék minõ-ségét attól függõen, hogy az milyen kemencében, milyen atmoszférában történik.A nagy tisztaságú alumínium-oxid kerámiák tömörödé-sére és a mikroszerkezet kialakítására összességében hat a porok karakterisztikája, a por összetétele, az adalékanya-gok, a szinterelési atmoszféra és a hõntartási idõ. Ezek figyelembevételével megválasztott és elõkészített alumínium-oxid kerámiaport alkalmazva az alakadási technológiával tudjuk irányítani a tömörödést. A fázisok és az egyensúly hiánya a szinterelés hõmérsékletén hatással van a tömörö-dés és a mikroszerkezet kialakulására. Továbbá a kémiai reakciók kinetikája és a fázistranszformációk is jelentõs mértékben hatnak a szinterelésre. Megfelelõ választása egy alkalmas szinterelési atmoszférának meghatározza az atmoszféra és a formázott nyersanyag közötti kémiai reakciókat és a gáz oldhatóságát. A hõntartási idõ szabályozása hatásos és fontos a mikroszerkezet kialakításánál. Bizonyos heterogén fázisok eloszlása a kerámiáknál szabályozható megfelelõ hûtéssel, hõkezeléssel szinterelés után [11].Jelen dolgozat célja az alkalmazott technológia hatá-sának bemutatása az alumínium-oxid mûszaki kerámiák legfontosabb mechanikai tulajdonságaira -a hajlítószi-lárdságra -és a kialakuló makro-és mikrostruktúrára.
A hõkezelés jelentõségeAz alumínium-oxid tulajdonságait tekintve nagy kemény-ségû, korrózióálló és kopásálló anyag, azonban alacsony szívóssága és érzékenysége a hõ indukálta feszültségre meghibásodáshoz, illetve töréshez vezet. Szinterelés során a nitrogén bevitele -történhet gáz, illetve szilárd anyag formájában (AlN) -és reakciója a rideg, szilárd anyaggal egy olyan új anyagot eredményez, mely megtartva mechanikai tulajdonságait szívóssá válik. A nitrogéngázban történõ hõkezelés eredménye, hogy az Al 2 O 3 mellett AlN és AlON is keletkezik.Az AlN számos kiváló tulajdonsággal rendelkezik, hõ-vezetõ képessége, fajlagos ellenállása nagy, dielekromos állandója mérsékelten alacsony. Az AlN a természetben nem létezik. A fémalumínium-por direkt nitridációjával vagy az alumínium-oxid-por karbotermikus reakciójával állítható elõ [12].Az AlON olyan polikristályos anyag, melynek szerkezete éppen inverze a spinelnek. Üvegszerû, pórusmentes anyag, mely na...