A budapesti irodapiac térszerkezete

Horváth, Áron; Czinkán, Norbert; Dankó, Stefánia; Farkas, Miklós; Göndör, László; Révész, Gábor; Soóki-Tóth, Gábor

doi:10.17649/tet.27.1.2086

Cited by 2 publications

(3 citation statements)

References 1 publication

Supporting

Mentioning

Contrasting

Unclassified

Order By: Relevance

“…Miközben a fővárosi irodapiac bővüléséről és bérleti díjainak összefüggéseiről több tanulmány látott napvilágot (pl. Horváth et al 2013), addig az irodaházak bérlőiről, használóiról ebből a szempontból még nem készült részletesebb elemzés. Tanulmányunkban ez utóbbihoz kívánunk hozzájárulni egy saját adatgyűjtésre épülő kutatás első eredményeinek közzétételével.…”

Section: Bevezetésunclassified

“…Ebben az időszakban az irodaigényt nagyrészt a lakások, kisebbrészt a kiürülő üzemi-gyári épületek szolgálták ki, majd a beruházók olyan még jól megközelíthető területeket kerestek, ahol nagy, szabadon beépíthető területek társultak relatíve alacsony telekárakkal, ahová bérirodaházakat lehetett felhúzni. Ez a beruházói stratégia formálta napjaink budapesti irodapiaci zónáit (Horváth et al 2013) és duplázta meg 2000 és 2010 között az irodaállományt, majd alakította át a minőségi összetételt, a nemzetközi trendeknek megfelelően bevezetve a modern A kategóriás irodaházakat (Horváth, Soóki-Tóth 2014).…”

Section: A Budapesti Irodapiac Kialakulásaunclassified

“…Adatbázisunk lehetőséget ad arra, hogy elemzésünkbe beemeljük az ingatlanpiac sajátosságait vizsgáló intézetek (ESTON, Colliers, ELTINGA) által elemzési keretként használt és viszonylag egységesen meghatározott irodapiaci zónákat (Horváth et al 2013). Méretük alapján egyértelműen a pesti zónák vannak túlsúlyban (65,2%).…”

Section: Szakosodás Az Irodapiaci Zónák Közöttunclassified

See 2 more Smart Citations

Az új gazdaság térnyerése a budapesti irodaházak bérlői körében

Baji

Csizmady

2019

TéT

View full text Add to dashboard Cite

Az utóbbi évtizedekben a kutatások homlokterébe került az ún. új gazdaság szerepe a városok megújulásában. Ez a jelenség a fejlett gazdaságok posztindusztriális átalakulásához köthető, ahol a korábbi belső városrészek lepusztult ipari zónái számára keresik a megújuláshoz vezető utat. Az egyik ilyen válaszút az új gazdaság különböző szegmenseinek (IKT-szektor, dizájn, új média stb.) vonzása volt a megújítandó területeken, de több nemzetközi kutatás rávilágított arra, hogy a siker nem univerzális és sok esetben nem is meggyőző. Az új gazdaság térnyeréséről Budapestre kevés átfogó kutatás készült, így munkánk ezt a hiányt pótolja. Mivel 2000 óta fővárosunk egyik leglátványosabb átalakulása a modern irodaház-állomány folyamatos bővülése, ezért kutatási kérdéseinkre a budapesti bérirodaházakra vonatkozó saját gyűjtésű adatbázisunk segítségével keressük a választ. Kutatásunk fő kérdése, hogy az új gazdaság térnyerésének mintázataiban milyen különbségek találhatók, és a klaszteresedés mennyiben hozható összefüggésbe a városátalakulás spontán és tervezett folyamataival. Feltáró kutatásunk eredményei arra engednek következtetni, hogy a budapesti bérirodaház-építés célcsoportjának egyharmadába a kreatív szolgáltatásokhoz sorolható tevékenységeket végző cégek tartoznak. Közel egynegyedét pedig a pénzügyi és ingatlanokkal foglalkozó szolgáltatást kínálók adják. Habár az új gazdaság bizonyos szegmenseinek szerepe kiemelkedő az irodaházak bérlői között, a különböző irodapiaci zónákban mégsem találunk jelentős eltéréseket. Vagyis a városközponthoz közeli budai és pesti irodapiaci zónák a belvárosi területekkel együtt osztoznak mind a klasszikus városközponti üzleti negyedet képző, mind az átmeneti zónát megújító új gazdasági ágazatokban. Így a központi üzleti negyed és a kreatív funkció nem válik el élesen a különböző irodapiaci zónák szerint Budapesten.

show abstract

Section: Bevezetésunclassified

Section: A Budapesti Irodapiac Kialakulásaunclassified

Section: Szakosodás Az Irodapiaci Zónák Közöttunclassified

See 1 more Smart Citation

Az új gazdaság térnyerése a budapesti irodaházak bérlői körében

Baji

Csizmady

2019

TéT

View full text Add to dashboard Cite

show abstract

A multi-factor model developed on residents’ opinions for the classification of urban residential areas

et al. 2016

View full text Add to dashboard Cite

The process of social differentiation in post-communist states has had a clear impact on the status of neighbourhoods. Municipalities have tried to handle the problem, but planning in Hungary is still based on shallow analyses. This paper presents a method for examining and quantifying prevailing factors of residential areas, also being able of a spatial comparison. It detects problematic issues and locations and assists in the formulation of solutions. The model city for the presented study was Szeged, located in southeastern Hungary. Szeged is the economic center of the region and it was an ideal urban area for the evaluation of housing needs and for the mapping of various objects and social services. A field-collected qualitative database was processed using the Idrisi Selva GIS program, resulting in a classifying map of investigated areas. We have localized the properties of the lowest score and also determined the major issues responsible for low scores by analysing the spatial data of 27 GIS layers. The model can be used to detect the reasons causing differences in the perception of neighbourhoods, while it may serve as a tool for decision makers.

show abstract

A budapesti irodapiac térszerkezete

Cited by 2 publications

References 1 publication

Az új gazdaság térnyerése a budapesti irodaházak bérlői körében

Az új gazdaság térnyerése a budapesti irodaházak bérlői körében

A multi-factor model developed on residents’ opinions for the classification of urban residential areas

Contact Info

Product

Resources

About