Bevezetés: Egészség-és betegségtudatunk kulturálisan meghatározott, etnikai és vallási szocializációnk az egészség-üggyel kapcsolatos attitűdjeinket is alakítja. A többségi társadalom normáin alapuló betegjogok és betegkötelezettsé-gek a mindennapi gyakorlat során többször szembekerülnek a roma népesség kisebbségi normáival. Célkitűzés: A szerzők célja annak feltárása, hogy a roma népesség egészségügyi ellátása során milyen ütközési pontok merülnek fel a betegjogokkal, valamint a betegkötelezettségekkel kapcsolatban. Módszer: A tanulmányban részben orvosantropológiai és szociológiai tanulmányok eredményeit, részben több mint 40, egészségügyi dolgozók számára tartott betegjogi kurzus tapasztalatait használták fel. Eredmények: A kulturális meghatározottságból, az alacsony társadalmi státuszból fakadó tényezők, valamint a kisebbségi létből eredő szociálpszichológiai mechanizmusok egyaránt alakítják az egészségügyi ellátás szituációit, valamint a betegjogok és kötelezettségek érvényesülését. Következtetések: Az egész-ségügyi dolgozók és a roma páciensek közötti félreértések többsége elsősorban a kulturális különbségek ismeretének hiányában gyökerezik, ezért is tartják a szerzők kiemelt fontosságúnak a transzkulturális szemléletmód, valamint a romológiai ismeretek népszerűsítését az egészségügyi alap-és továbbképzések során. Orv. Hetil., 2016, 157(18), 712-717.
Kulcsszavak: roma, betegjogok, transzkulturális szemléletmód, egészségszociológia
Patients' rights in ethnic segmentIntroduction: The perception of health and sickness are culturally determined and, therefore, ethnic and religious socialization forms attitudes toward the medical system. During everyday practice, patients' rights and obligations, which are based on the norms of the major society, confront Roma minority norms. Aim: The aim of the authors was to explore the main interferences of patients' rights and obligations during the medical care of the Roma. Method: The authors analyzed the results of medical anthropology, health sociology, and the experience obtained from more than 40 courses about patients' rights. Results: Cultural determinants, effects of the lower socioeconomic status and social-psychological mechanism equally form the situations of healthcare and the observance of patients' rights and obligations. Conclusions: Most of the misunderstandings between healthcare workers and Roma patients stem from the lack of knowledge about cultural differences. Therefore, transcultural approach and Romani studies should be significant part of graduate and postgraduate courses in the field of medical education.