Search citation statements
Paper Sections
Citation Types
Year Published
Publication Types
Relationship
Authors
Journals
Bevezetés: A fülzúgás külső hanginger nélküli hangjelenség, amely általában csak a tinnitusban szenvedő által hallható. Hátterében állhat belsőfül-eltérés, de számos egyéb etiológiai háttér is ismert, ezért fontos a részletes kivizsgálás. Módszer: Kutatásunk során 100, fülzúgásban szenvedő beteg (38 férfi, 62 nő; átlagéletkor ± SD: 59 év ± 11,3) adatait és vizsgálati eredményeit elemeztük. A részletes kivizsgálás után az agykoponya-MRI, a carotis-vertebralis Doppler-ultrahangvizsgálat, a nyakigerinc-röntgen, valamint a hallásmérés és a tinnitometria eredményeit értékeltük. Eredmények: A fülzúgás oldaliságának megoszlásánál dominált a bal oldali (34%), valamint a kétoldali (53%) fülzúgás. Az elvégzett vizsgálatok gyakoriságának sorrendje a következőképpen alakult: hallásmérés és tinnitometria (100%), nyakigerinc-röntgen (80%), agykoponya-MRI (76%) és carotis-vertebralis Doppler-ultrahangvizsgálat (21%). A leggyakoribb eltérésnek a nyaki spondylosis/spondyloarthrosis (69 beteg), a vascularis encephalopathia (56 beteg), valamint a carotis atherosclerosis (20 beteg) adódott. A tisztahangküszöb-audiometria alapján meghatározott kategóriák a következők voltak: ép hallás (14%), kis (25%), közepes (44%), illetve nagy (17%) fokú sensorineuralis halláscsökkenés. A tinnitometria alapján az átlagos frekvencia 4200 ± 2200 Hz volt, 40 ± 14,4 dB-es átlagos tinnitusintenzitás mellett. Következtetés: A fülzúgó beteg vizsgálatakor lényeges a részletes kivizsgálás, amely alapján multidiszciplináris megközelítéssel van lehetőség a terápiatervezésre. A carotis-vertebralis ultrahangvizsgálat szűrő jelleggel történő elvégzése fontos az egyéb szervrendszeri szövődmények kimutatása érdekében. A nyakigerinc-röntgenvizsgálat alapján a szomatoszenzoros tinnitusformák detektálhatók. A hallásméréssel kizárható a tinnitushoz társuló halláscsökkenés, illetve a tinnitus intenzitása és frekvenciája is meghatározható, melyek szintén lényegesek a terápiatervezés szempontjából. Orv Hetil. 2022; 163(42): 1682–1689.
Bevezetés: A fülzúgás külső hanginger nélküli hangjelenség, amely általában csak a tinnitusban szenvedő által hallható. Hátterében állhat belsőfül-eltérés, de számos egyéb etiológiai háttér is ismert, ezért fontos a részletes kivizsgálás. Módszer: Kutatásunk során 100, fülzúgásban szenvedő beteg (38 férfi, 62 nő; átlagéletkor ± SD: 59 év ± 11,3) adatait és vizsgálati eredményeit elemeztük. A részletes kivizsgálás után az agykoponya-MRI, a carotis-vertebralis Doppler-ultrahangvizsgálat, a nyakigerinc-röntgen, valamint a hallásmérés és a tinnitometria eredményeit értékeltük. Eredmények: A fülzúgás oldaliságának megoszlásánál dominált a bal oldali (34%), valamint a kétoldali (53%) fülzúgás. Az elvégzett vizsgálatok gyakoriságának sorrendje a következőképpen alakult: hallásmérés és tinnitometria (100%), nyakigerinc-röntgen (80%), agykoponya-MRI (76%) és carotis-vertebralis Doppler-ultrahangvizsgálat (21%). A leggyakoribb eltérésnek a nyaki spondylosis/spondyloarthrosis (69 beteg), a vascularis encephalopathia (56 beteg), valamint a carotis atherosclerosis (20 beteg) adódott. A tisztahangküszöb-audiometria alapján meghatározott kategóriák a következők voltak: ép hallás (14%), kis (25%), közepes (44%), illetve nagy (17%) fokú sensorineuralis halláscsökkenés. A tinnitometria alapján az átlagos frekvencia 4200 ± 2200 Hz volt, 40 ± 14,4 dB-es átlagos tinnitusintenzitás mellett. Következtetés: A fülzúgó beteg vizsgálatakor lényeges a részletes kivizsgálás, amely alapján multidiszciplináris megközelítéssel van lehetőség a terápiatervezésre. A carotis-vertebralis ultrahangvizsgálat szűrő jelleggel történő elvégzése fontos az egyéb szervrendszeri szövődmények kimutatása érdekében. A nyakigerinc-röntgenvizsgálat alapján a szomatoszenzoros tinnitusformák detektálhatók. A hallásméréssel kizárható a tinnitushoz társuló halláscsökkenés, illetve a tinnitus intenzitása és frekvenciája is meghatározható, melyek szintén lényegesek a terápiatervezés szempontjából. Orv Hetil. 2022; 163(42): 1682–1689.
Az állkapocsízületi megbetegedés az orofacialis fájdalmak leggyakoribb formája. Napjainkban a felnőtt populáció 15%-át, míg a serdülőkorúak 7%-át érinti. Jellemzői közé tartozik az izomzatból és/vagy a temporomandibularis ízületből származó fájdalom és az állkapocsmozgásokat kísérő hangjelenségek, emellett az izomfáradás, a szájzár és a fogkopási jelenségek. Az állkapocsízületi diszfunkció miatt létrejövő krónikus fájdalom a páciens pszichés állapotának romlásához vezethet, és negatívan befolyásolhatja életminőségét. Mivel az állkapocsízület és a fogazat között szoros kapcsolat áll fenn, a meglévő harapás bárminemű módosítása esetén feltétlenül szükséges gnatológiai szempontokat is figyelembe venni. A fogszabályozó kezelésre tekinthetünk az occlusio irányított megváltoztatásaként is, ezért a kezelés megtervezésekor a lehető legnagyobb figyelmet kell fordítani az állkapocsízület stabilitásának (ortopédiai stabilitás) megtartására, mivel ez szoros összefüggést mutat az állkapocsízületi egészséggel. Amennyiben a gnatológiai szempontok a kezelés megtervezése során nem teljesülnek, a megváltoztatott harapási helyzet vezethet craniomandibularis diszfunkcióhoz, másrészről az ortopédiai stabilitás helyreállítása a panaszok csökkentésének hatékony módja lehet. Esetbemutatásunk és rövid szakirodalmi összefoglalónk célja, hogy áttekintést adjunk az állkapocsízületi panaszok ortopédiai instabilitásból adódó kórokairól, a stabil és instabil occlusio jellemzőiről, tünettanáról, továbbá az ízületi elváltozás lehetséges megelőzéséről és terápiás lehetőségeiről. Orv Hetil. 2024; 165(37): 1472–1477.
scite is a Brooklyn-based organization that helps researchers better discover and understand research articles through Smart Citations–citations that display the context of the citation and describe whether the article provides supporting or contrasting evidence. scite is used by students and researchers from around the world and is funded in part by the National Science Foundation and the National Institute on Drug Abuse of the National Institutes of Health.
customersupport@researchsolutions.com
10624 S. Eastern Ave., Ste. A-614
Henderson, NV 89052, USA
This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.
Copyright © 2024 scite LLC. All rights reserved.
Made with 💙 for researchers
Part of the Research Solutions Family.