A hazai felsőoktatási intézmények regionális hatásának vizsgálata a beiskolázási marketingmunkában

Abstract

Kulcsszavak: fels őoktatás beiskolázási marketingtevékenység vonzáskörzetek A fels őoktatás versenytere nemzetközivé vált, mely jelent ős hatással van hazai intézményeink m űködésére is. A beiskolázási tevékenység vizsgálatakor a globalizáció hatásairól, a nemzetközi oktatási piac kihívá-sairól általában nem feledkeznek meg a szerz ők, azonban kevesebbet hallunk a regionális kérdésekr ől, a hazai hallgatók megtartásáról, az ezzel a feladattal járó lehet őségekről és veszélyekr ől. A tanulmány a jelentkezések vizsgálata során megkísérli bemutatni az intézmények regionális hatásának, elemzésének fontosságát.Bevezet ő A hazai felsőfokú intézmények elmúlt évtizedben történt szinte példa nélküli fejlődését, fejlesztését követ ően a következ ő évek legnagyobb kihívása a Bolognaifolyamatban való aktív részvételünk. A Bolognai Nyilatkozat az aláírók önkéntes politikai szerepvállalása, jelenleg 45 ország vesz részt a folyamatban. Ugyan a nemzeti oktatáspolitikára nincs közvetlen befolyása, de az EU oktatáspolitikája ösztönzi a nemzeti képzési rendszerek közele-dését, mert ez el ősegíti a versenyképes, tudásalapú európai gazdaság kialakítását, a munkaerő szabad mozgásának biztosítását (Új, európai úton a diplomához 2005). A cél, hogy 2010-re létrejöjjön az Európai Fels őoktatási Térség, mely elősegíti a felsőoktatás és Európa nemzetközi versenyképességének fokozását. A jövő kulcskérdése, hogy képesek lesznek-e az intézmények az uniós csatlakozásban rejl ő előnyöket valóra váltani, mely során a versenyképesség megteremtése, a versenyelőnyök kidolgozása alapvet ően az intézmények szerepvállalásán múlik majd. A szervezetek megújulása elkerülhetetlenné válik, melynek egyik területe a felsőoktatási marketing, ezen belül kiemelt területként jelentkezik a hallgatói cél-csoport, a hallgatók vonzásának kérdése. A beiskolázási tevékenység elemzésekor a globalizáció hatásairól, a nemzetközi oktatási piac kihívásairól nem feledkeznek meg a szerz ők, azonban kevesebbet A fels őoktatási intézmények regionális szerepköre A gazdasági szféra szerepl őivel kapcsolatban fogalmazza meg Horváth Gyula azt a kettősséget, mely egyrészt a sajátos helyi feltételek és regionális er őforrások mozgósítására alapuló endogén fejl ődési formákat jelenti, másrészt a területi folyamatok fejlődésében szerepet játszó elemeket, a gazdaság nemzetköziesedéséhez, az euró-pai és a világpiaci globalizáció hatásaihoz köt ődik (Horváth 1998). A fels őoktatási szféra kapcsán ugyancsak értelmezend ő ez a kettősség: egyszerre kell megküzde-nünk a nemzetköziesedés és a régióba ágyazottság feladataival. A regionális tudományban a tudásnak, mint a regionális fejl ődés meghatározó té-nyezőjének a felismerése csak a kilencvenes években kezd ődött meg. A fejlett gazdaságok versenyel őnye elsősorban azok tudás-el őállítási és hasznosítási képessége-in nyugszik. A tudásalapú tevékenységek széles kör ű elterjedése egyre fontosabb szerepet játszik az egyes országok és régiók versenyképességében. A régiók felismerték, hogy a humán er őforrások átfogó fejlesztése nélkül nem képes...

The Regional Structure of Higher Education and the Role of Distance Learning

“…1 Most institutions (42) are located in Budapest, the country's biggest educational market, while outside Budapest, institutions are organized in local hubs and county seats, where there was previously no higher education (Tatabánya) or where one-sided higher educational specialization has evolved (Székesfehérvár), but there are also examples of institutions established in educational blind spots and the centres of underemphasized regions (Keszthely). The institutions employ up-to-date tools to develop their offers, as evidenced by the use of new training method elements (distance learning, e-learning), the renewal of the line and quality of services (Zalaegerszeg, Szombathely) and the use of an ever-increasing number of tools of higher education marketing (Kuráth, 2007, citing Rechnitzer , 2009. Interregional activity was accelerated by the development of dual-level training (Bologna reform).…”

Felsőoktatási jelentkezések – Új hallgatók, új módszerek?

“…Részletesebb elemzések olvashatóak A magyar felsőoktatás egy évtizede 2008kötetben (Kovács-Temesi, 2018.…”

“…Mivel a felsőoktatási tanulmányok folytatása jellemzően hosszabb időszakot ölel fel, ezért az intézményválasztás komoly, bonyolult döntés, és nagyon sok kérdés merül fel. Több, a hazai felvételizők döntéseit vizsgáló felmérés is zajlott az elmúlt években (Kuráth, 2008;Olsovszkyné Némedi, 2014;Polónyi, 2018;Rámháp, 2017;Rechnitzer, 2010;Törőcsik, 2015), ezek szintetizálásából kiderül, hogy a jelentkező először az érdeklődési körének megfelelő szakot/képzést keresi, és csak ezt követően választ intézményt, várost. A fenti felmérések alapján az intézmények megítélésének főbb szempontjai (kutatásonként jellemzően egy-két rangsorbeli hely különbséggel) az intézményi hírnév, a piacképes diploma, az elhelyezkedési lehetőségek, a lakóhelyhez való közelség -alacsonyabb megélhetési és lakhatási költségek, valamint a vonzó, élhető város, ahol az intézmény található.…”

“…Az egyes faktorok által magukba foglalt területek a táblázatban olvashatóak. Ezek a faktorok nagymértékben megegyeznek egy tíz évvel ezelőtti felmérésben tett megállapításokkal (Kuráth, 2008), ugyanakkor elmozdulás azonosítható a költségérzékenység-tudatosság felé. Ennek bemutatására érdemes megvizsgálni a faktorértékek változásait a különböző kereszttényezők mentén:  Az érettségi évét vizsgálva az adott évben érettségizőknél a költségérzékenység-tudatosság és a presztízs a legmagasabb, míg a kényelem a később érettségizőknél lényegesen magasabb.…”

Észak-dunántúli vállalkozói elit elvárásai a Széchenyi István Egyetemmel és hallgatóival szemben

“…-Hallgatók szülei: elsősorban a hallgatók orientálásában, illetve nemorientálásában van óriási felel ő sségük. (Majó 2000;Boucher-Conway-Meer 2003;Kasza 2007;Kuráth 2007). A vizsgálat eredményeként -a munkáltatói kutatásoktól elvárhatóan -részletes képet kapunk a Széchenyi István Egyetem (SZE) vonzáskörzetébe tartozó munkáltatók végzett hallgatókkal kapcsolatos igényeir ől és tapasztalatairól, az intézményi együttműködés iránti igényeir ől, illetve ehhez kapcsolódóan a regionális szempontok súlyáról.…”