PurposeThe purpose of this paper is to show the effects of the six competence areas of Garcia-Aracil and Van der Velden (2007) on new graduates' labor market success measured by salary.Design/methodology/approachThe paper starts with a literature review about the role of competencies in higher education. Then the Graduate Career Tracking System (GCTS) carried out at the University of Pécs (UP) in Hungary provides a good basis to understand the competence assessment methodology better. Furthermore, GCTS is suitable for carrying out an exploratory, a confirmatory factor analysis and an OLS regression to discover the connection between competencies and level of income.FindingsThe analyzed results, using a representative online survey based on 6,190 respondents, show that the six competence sets do exist, but that not all of them have a significant effect on salaries. With the control variables involved, 24.3% (EFA) and 23.0% (CFA) of the global competencies account for variance in salaries. The impact of methodological and the socioemotional set on salaries can be clearly seen among those with new degrees, and based on the results and the literature review, the HEIs can improve them.Research limitations/implicationsIn the absence of nationwide general competence assessment, the results are limited only for the UP graduates of Hungary, even if this HEI is one of the biggest ones.Practical implicationsBased on the results, more soft-competence development courses and opportunities should be offered by the HEIs.Originality/valueThe findings of the study help us to understand the role of the institutions in tertiary education, the extra service to be provided to assist students in being successful in life. Based on the literature review, there is a need to understand better the connection between competencies and labor market success. This paper contributes to this and also presents an opportunity for further comparative research. The sample is robust to allow other researchers to use this conceptual model and apply it to other countries.

Kulcsszavak: fels őoktatás beiskolázási marketingtevékenység vonzáskörzetek A fels őoktatás versenytere nemzetközivé vált, mely jelent ős hatással van hazai intézményeink m űködésére is. A beiskolázási tevékenység vizsgálatakor a globalizáció hatásairól, a nemzetközi oktatási piac kihívá-sairól általában nem feledkeznek meg a szerz ők, azonban kevesebbet hallunk a regionális kérdésekr ől, a hazai hallgatók megtartásáról, az ezzel a feladattal járó lehet őségekről és veszélyekr ől. A tanulmány a jelentkezések vizsgálata során megkísérli bemutatni az intézmények regionális hatásának, elemzésének fontosságát.Bevezet ő A hazai felsőfokú intézmények elmúlt évtizedben történt szinte példa nélküli fejlődését, fejlesztését követ ően a következ ő évek legnagyobb kihívása a Bolognaifolyamatban való aktív részvételünk. A Bolognai Nyilatkozat az aláírók önkéntes politikai szerepvállalása, jelenleg 45 ország vesz részt a folyamatban. Ugyan a nemzeti oktatáspolitikára nincs közvetlen befolyása, de az EU oktatáspolitikája ösztönzi a nemzeti képzési rendszerek közele-dését, mert ez el ősegíti a versenyképes, tudásalapú európai gazdaság kialakítását, a munkaerő szabad mozgásának biztosítását (Új, európai úton a diplomához 2005). A cél, hogy 2010-re létrejöjjön az Európai Fels őoktatási Térség, mely elősegíti a felsőoktatás és Európa nemzetközi versenyképességének fokozását. A jövő kulcskérdése, hogy képesek lesznek-e az intézmények az uniós csatlakozásban rejl ő előnyöket valóra váltani, mely során a versenyképesség megteremtése, a versenyelőnyök kidolgozása alapvet ően az intézmények szerepvállalásán múlik majd. A szervezetek megújulása elkerülhetetlenné válik, melynek egyik területe a felsőoktatási marketing, ezen belül kiemelt területként jelentkezik a hallgatói cél-csoport, a hallgatók vonzásának kérdése. A beiskolázási tevékenység elemzésekor a globalizáció hatásairól, a nemzetközi oktatási piac kihívásairól nem feledkeznek meg a szerz ők, azonban kevesebbet A fels őoktatási intézmények regionális szerepköre A gazdasági szféra szerepl őivel kapcsolatban fogalmazza meg Horváth Gyula azt a kettősséget, mely egyrészt a sajátos helyi feltételek és regionális er őforrások mozgósítására alapuló endogén fejl ődési formákat jelenti, másrészt a területi folyamatok fejlődésében szerepet játszó elemeket, a gazdaság nemzetköziesedéséhez, az euró-pai és a világpiaci globalizáció hatásaihoz köt ődik (Horváth 1998). A fels őoktatási szféra kapcsán ugyancsak értelmezend ő ez a kettősség: egyszerre kell megküzde-nünk a nemzetköziesedés és a régióba ágyazottság feladataival. A regionális tudományban a tudásnak, mint a regionális fejl ődés meghatározó té-nyezőjének a felismerése csak a kilencvenes években kezd ődött meg. A fejlett gazdaságok versenyel őnye elsősorban azok tudás-el őállítási és hasznosítási képessége-in nyugszik. A tudásalapú tevékenységek széles kör ű elterjedése egyre fontosabb szerepet játszik az egyes országok és régiók versenyképességében. A régiók felismerték, hogy a humán er őforrások átfogó fejlesztése nélkül nem képes...

A felsőoktatás tavaszi átállása kapcsán a digitális/nem jelenléti oktatási formák, valamint a távmunka jelenlegi helyzetét és jövőbeli elképzeléseit vizsgáltuk. Az volt a célunk, hogy kutatásunkkal segítsük a felsőoktatás szereplőit, hiszen a megváltozott körülmények, a digitális oktatás, a home office munkavégzés eddig nem látott nehézségeket, problémákat szülhetnek, amelyek kihívást jelentenek mind az oktatók, mind a munkaadók számára. A fenti célok érdekében több ütemben bonyolítjuk le a kutatási programot, a tanulmányban a Pécsi Tudományegyetem oktatói körében lebonyolított online felmérést mutatjuk be, a kérdőívet 322 fő töltötte ki. Az egyetem oktatói, kutatói pozitívan értékelték az otthoni munkavégzést. Ugyanakkor a digitális oktatás nem helyettesítheti a személyes találkozást, valamint mentálisan is nagyobb kihívást jelent, nőtt a munkaterhelés, hiszen a munkában és otthon is helyt kellett állni egy időben és egy helyszínen, akár szimultán jelleggel vagy feladatmenedzselő eszközökkel.

sipos norbert-Kuráth gabriellagyarmatiné bányai edit a frissdiplomások kompetenciái és a bérek kapcsolata a kompetenciafejlesztés lehetőségei a felsőoktatásban A tanulmány a frissdiplomások kompetenciái és a munkahelyi sikeresség, ezen belül a bérek közötti összefüggésekkel foglalkozik a Diplomás Pályakövető Rendszer adatai alapján. A szerzők kísérletet tesznek a felsőoktatási kompetenciafejlesztés lehetőségeinek a bemutatására is. A 2014 és 2017 között a Pécsi Tudományegyetem végzettjei körében zajlott 6190 fős mintán OLS-regresszióval kimutatták, hogy a részvételi és a módszertani kompetenciák hosszú távon pozitívan hatnak a fizetésekre. Az eredmények alapján két fő irányban indultak el kezdeményezések. Az egyik az oktatási módszerek bővítése és módosítása, részben a hallgatók kompetenciáinak fejlesztése érdekében, a másik irány a hallgatói szolgáltatások keretében elindított kompetenciafejlesztési projektek, mint például mentoring, fejlesztő műhelyek, tréningek. * Journal of Economic Literature (JEL) kód: I21, J24, J31. * a kutatást az innovációs és technológiai minisztérium felsőoktatási intézményi Kiválósági programja finanszírozta, a pécsi tudományegyetem 4.-a hazai vállalatok szerepének növelése a nemzet újraiparosításában-tématerületi programja keretében.

A tanulmányban a hazai felsőoktatási jelentkezési döntésekkel foglalkozunk. A cél, hogy megvizsgáljuk a 2005/06 és a 2015/16 közötti évek jelentkezési számainak alakulását a regionális hatások kimutatásával. Eredményeink alapján a hazai intézmények vonzáskörzete átalakult, a csökkenő hallgatói létszámok mellett Budapest, valamint a nagyobb vidéki szellemi központok vonzereje növekedett, csökkentve az érdeklődést a kisebb felsőoktatási intézmények iránt. Így a gyengébb vonzerejű területeknek új lehetőségeket, stratégiákat kell találniuk a megváltozott helyzetben. A tanulmányban foglalkozunk az oktatási intézmények számára kötelező pályakövetési kutatásokkal, amelyek segítséget nyújthatnak munkájukhoz.