A háztartások eltitkolt jövedelmének becslése inverz keresleti függvénnyel

Abstract

Keresztély tibor-madari zoltán a háztartások eltitkolt jövedelmének becslése inverz keresleti függvénnyel A rejtett gazdaság kiterjedtsége alapvetően befolyásolja az adóbevételeket és a gazdaságpolitikai döntések hatásosságát. Ebben a tanulmányban a rejtett gazdaság munkaerőpiaci jellemzőinek vizsgálatával a háztartások eltitkolt jövedelmének arányát próbáltuk megbecsülni. Első lépésként két háztartástípust definiálunk: 1. a közszférában dolgozók, akiknek jövedelemeltitkolási lehetőségei nagyon korlátozottak, valamint 2. a versenyszférában működők, akik esetében nagyobb a csalás lehetősége. A közszféra háztartásainak adatain megbecsüljük az általunk valósnak tekintett fogyasztási függvény paramétereit, majd ennek a függvénynek az inverze segítségével újrabecsüljük a versenyszférában dolgozó háztartások jövedelmét. Az így kapott becslések és a bejelentett jövedelmek közötti eltérést tekinthetjük eltitkolt jövedelemnek. Ennek mértéke erősen változik a háztartás egyéb jellemzőinek függvényében, különös tekintettel a háztartás jövedelmi helyzetére, valamint földrajzi elhelyezkedésére. Számításaink szerint 2015-ben 15-20 százalék közé volt tehető a versenyszféra háztartásai által eltitkolt jövedelem aránya. Ez az összes háztartásra vonatkozó becslésünk 12-16 százalékos eltitkolási arányának felel meg, ami 2017-re nagyjából a felére csökkent. * Journal of Economic Literature (JEL) kód: E26. * a tanulmány a szerzők saját szakmai véleményét tükrözi, amely nem feltétlenül egyezik meg a Pénzügyminisztérium álláspontjával.

Karátos likviditásmenedzserek. Az arany ékszerek szerepe a háztartások likviditáskezelésében

“…Míg a magyar háztartások váratlan kiadásokra jellemzően bankbetétjeiken képeznek megtakarításokat (Boldizsár és szerzőtársai [2016]), az informális megtakarítási mód utalhat arra is, hogy a jövedelem egy része a rejtett gazdaságból származik, amely számos területet lefedhet (Fenyvesi-Vágány [2020]). A rejtett tevékenységek Magyarországon az 1990-es években hagyományosan magasnak számítottak nemzetközi összevetésben (Lackó [1995]), bár az utóbbi években az eltitkolt jövedelmek aránya valamelyest csökkent (Keresztély-Madari [2021]). Mégis, a magyarországi bankjegyállomány az utóbbi évtizedben emelkedő tendenciát mutatott -és ezzel együtt a készpénz forgási sebessége közel megfeleződött (Vinkóczi [2020]), így a jövedelmek készpénzben halmozódhattak fel a bankbetétek helyett.…”