This paper analyzes the market structure of the Hungarian insurance market, which operated as a monopoly market until 1986. After the regime change this sector started to develop rapidly. But the Hungarian insurance market has a strong oligopolistic character, and thus raises an interesting question as to how close the market is to a state of perfect competition. Based on the Panzar and Rosse (J Ind Econ 35:443–456, 1987) methodology we estimate the elasticity of total revenues with respect to changes in input prices, so that we can determine the market structure. The estimation of input price elasticity is made with a static and a dynamic panel model. According to research the structure of the Hungarian insurance market significantly differs from the perfect competition case between 2010 and 2019. The market is in long-run equilibrium, and the hypothesis of the monopoly case cannot be rejected. The market structure of a sector is important for modelling phenomena and new regulations effectively, which is relevant for insurance and competition supervision in the protection of customers.

Keresztély tibor-madari zoltán a háztartások eltitkolt jövedelmének becslése inverz keresleti függvénnyel A rejtett gazdaság kiterjedtsége alapvetően befolyásolja az adóbevételeket és a gazdaságpolitikai döntések hatásosságát. Ebben a tanulmányban a rejtett gazdaság munkaerőpiaci jellemzőinek vizsgálatával a háztartások eltitkolt jövedelmének arányát próbáltuk megbecsülni. Első lépésként két háztartástípust definiálunk: 1. a közszférában dolgozók, akiknek jövedelemeltitkolási lehetőségei nagyon korlátozottak, valamint 2. a versenyszférában működők, akik esetében nagyobb a csalás lehetősége. A közszféra háztartásainak adatain megbecsüljük az általunk valósnak tekintett fogyasztási függvény paramétereit, majd ennek a függvénynek az inverze segítségével újrabecsüljük a versenyszférában dolgozó háztartások jövedelmét. Az így kapott becslések és a bejelentett jövedelmek közötti eltérést tekinthetjük eltitkolt jövedelemnek. Ennek mértéke erősen változik a háztartás egyéb jellemzőinek függvényében, különös tekintettel a háztartás jövedelmi helyzetére, valamint földrajzi elhelyezkedésére. Számításaink szerint 2015-ben 15-20 százalék közé volt tehető a versenyszféra háztartásai által eltitkolt jövedelem aránya. Ez az összes háztartásra vonatkozó becslésünk 12-16 százalékos eltitkolási arányának felel meg, ami 2017-re nagyjából a felére csökkent. * Journal of Economic Literature (JEL) kód: E26. * a tanulmány a szerzők saját szakmai véleményét tükrözi, amely nem feltétlenül egyezik meg a Pénzügyminisztérium álláspontjával.

HARTVIG ÁRON DÉNES-MADARI ZOLTÁN-PAP ÁRON-WIMMER ÁGNES-OROSZNÉ CSESZNÁK ANITA A digitalizáció hatása a vállalati hozzáadott értékre Magyarországon Tanulmányunkban statisztikai és ökonometriai módszerek segítségével vizsgáljuk a digitalizáció hatását a vállalati hozzáadott értékre magyar vállalatok esetén. A Budapesti Corvinus Egyetem Versenyképesség Kutató Központja Versenyben a világgal elnevezésű kutatási programja hatodik kérdőíves felmérésének adatbázisán mikroszintű ökonometriai modellt építettünk. A digitalizációs felkészültség alapján létrehozott öt vállalati klasztert vizsgálva -kontrollváltozók használata mellett -kimutatható, hogy a digitalizációban elmaradó, arra kevésbé nyitott vállalatok szignifikánsan alacsonyabb hozzáadott értéket termelnek. Ez a hatás iparági bontásban megfigyelhető a kereskedelem-gépjárműjavítás ágazatban, viszont a feldolgozóipar esetén már nem látható szignifikáns különbség. Journal of Economic Literature (JEL) kód: C81, C83, D24.A technológiai fejlődés az emberiség történelme során mindig nagymértékben meghatározta az adott kor társadalmainak valóságát. A legtöbb társadalmi alrendszer működését kisebb vagy nagyobb mértékben befolyásolta a technológia. Hosszú távon azok az országok váltak sikeressé, amelyek intézményrendszere egyrészt lehetővé tette és ösztönözte a technológiai fejlesztéseket, valamint maguk az intézmények is erőteljesen használták ezeket az új technológiákat. A technológiai fejlődés emellett a gazdasági növekedésnek is fontos tényezője, együttesen támogathatják, hogy a társadalmak erőforrás-allokációja minél hatékonyabb legyen.A 21. század elejének legfontosabb technológiai trendje a digitalizáció. Az adatok szerepének növekedésével és az algoritmusok térnyerésével az élet minden területén érezhető a hatása. Különösen igaz ez a gazdaságban, ahol a digitálisan lemaradó

Távmunka most és a jövőben … felkészültél? 2Working remote now, and in the future... are you ready? A tanulmány Roberta Sawatzky előadását foglalja össze, melyet 2019 őszén tartott a "From digital nomads to remote companies -How to became location independent" konferencián Budapesten. Az előadás definiálta a távmunka fogalmát, valamint történeti áttekintést adott kialakulásáról. Bemutatta a nem helyhez kötött munkavégzéssel kapcsolatos aggályokat, rávilágított azok tipikus okaira. Az aggályok, félelmek feloldására összeállított egy lehetséges "receptet", mely tartalmazza a sikerhez szükséges kompetenciákat. This article summarizes lecture of Roberta Sawatzky which was held on autumn 2019 at "From digital nomads to remote companies -How to became location independent" conference. Roberta gave an exact definition of remote work and presented a historical overview about it. She listed several concerns in connection with remote work and highlighted the roots of them.To release the concerns, she outlined a possible "recipe" which contains the essential competences to succeed.

Az élelmiszeripar kiemelt jelentőségű iparág, mely fontos stratégiai ágazat a magyar gazdaságpolitikában. Az ágazat előtt új lehetőségek és források nyílnak a következő időszakban a támogatások terén. A tanulmány összegzi a támogatási rendszer változásait, általános képet ad az iparágról makrogazdasági szinten. 2018-as vállalati beszámolók alapján több szempontból megvizsgálja a mikro-, kis- és középvállalkozások helyzetét. A bruttó hozzáadott érték kiszámításának segítségével azonosítja a tanulmány a jól teljesítő élelmiszeripari ágakat, területi és különböző kategorizálási szempontok szerint elemzi azokat. A tanulmány eredményei alapján az élelmiszeripari vállalatok képesek jelentős hozzáadott érték előállítására, de ez területileg nagyon heterogén. Az iparágban érvényesül a méretgazdaságosság elve, jelentős potenciál főként a kis- és középvállalkozások esetén azonosítható. Agriculture is an important sector and has strategic role in the Hungarian economic policy. The changes in the subsidy scheme open up new opportunities and financial sources in agriculture. The paper summirizes these changes and gives a comprehensive picture of the primary sector relying on annual company reports and gross added value calculations. The results show that there is a territorial heterogeneity regarding gross added value in the Hungarian agriculture and economies of scale occurs, but the contribution of SMEs is well below its potential.