A honosítás jogintézményének alakulása az elmúlt húsz évben

Abstract

A honosítás jogintézményének alakulása az elmúlt húsz évben fejlett országokban az állampolgárság megszerzése egyszerre mércéje a migrációs és az integrációs politika sikerének, miközben önálló célként is szerepel számos ország beilleszkedési politikájában az állampolgárság megszerzése. 1 Noha sok szubjektív elem kerülhet be a nemzetközi összehasonlítást megalapozó indexekbe, mércékbe, a honosítás mindegyikben szerepel, 2 éppen annak súlya és az állampolgárság küszüb-jog jellege miatt ("jog ahhoz, hogy jogaid lehessenek"). Az Európai Unióban pedig szubszidiárius jellegű, hiszen függ egy tagállami állampolgárság megszerzésétől, lététől, miközben önálló jogréteget képeznek az uniós polgárságból fakadó jogok (például szabad mozgás, munkavállalás joga egy másik tagál-lamban). Végül sajátos helyét az adja meg a mindenkori migrációs és integrációs politikákban, hogy az állampolgárság könnyű vagy éppen * Tóth Judit, SZETE ÁJTK Alkotmányjogi Tanszék, Szeged, docens, skula@juris.u-szeged. A honosítás jogintézményének alakulása 75 nehéz megszerezhetősége a fogadó országban a lakosság identitását gyakran átalakítja. 3 Noha az állampolgárság fogalmi megközelítése sokféle, mégis a nemzet önmeghatározásának, önképének a kifejeződése. Tilly szerint a kormányzat törekvése, hogy meghatározza, kikből, milyen csoportokból, kategóriákból áll a nemzet, miáltal ezeknek a csoportoknak, egyéneknek egyfajta viszonya alakul ki a kormányzat-tal, válaszvonalat húz a honosok és a kívülállók között. Az állampol-gárság egyfajta keret vagy szerződés, amely teljesen nem definiálha-tó, mivel a nemzetállamok nem csak területi formációk, hanem egyfajta szervezeti vagy polgári tagságból is felépülő entitások. 4 Brubaker hozzáteszi, hogy e tagok egyenlők az államhoz fűződő jogaikban, és általában az ország területén tartózkodnak. 5 Ugyanakkor az állampolgárság szimbolikus és érzelmi tagság is, a "mi" és az "ők" megkülönböztetése. A nemzetközi vándorlásnak pedig a több közösséghez kapcsolódó jellege a nemzeti tagság transznacionális jellegét erősíti fel. 6 A formalistább megközelítés, így például Brinkmann szerint az állampolgárság az egyének jogi és formális státusa, Andrews és Turner megfogalmazásában pedig a jogok és kötelezettségek halmaza, 7 amely ehhez a státushoz kapcsolódik. Alexander ezt kiegészíti azzal, hogy az állampolgárság 8 a vándor polgári státusához tartozik, amely a jog és a politika kiemelt kérdés-köre, és az állampolgárság biztosítása a nemzeti politika egyik célja, hogy valakit, bizonyos feltételekkel, a nemzet részévé tegyen, így választva el a többi embertől. Az uniós polgárság szintén egy nemzetállami tagságon alapszik. Bárhonnan is közelítünk, az állampol-gársági politika két klasszikus kategóriája az etnikai nemzet és a polgári-területi értelemben vett nemzet dichotómiáját követi.Az állampolgárság-szerzési jogcímek többfélék. A nemzeti jogok mintegy kétszáz éves története során fejlődtek, de csoportosí-tásuk arra épül, hogy ex lege jellegűek-e (születéssel/leszármazással, államutódlással, nemzetközi szerződéssel, házassá...