A kapcsolathálózatok szerepe a migrációban egy cigányfalu perspektívájából

Abstract

AbsztraktKutatási kérdésünket, hogy kik és miért indulnak el külföldre munkát vállalni, a dél-baranyai térség beások lakta, "cigányfaluként" elhíresült településén élő és az onnan elköltöző, a térség környező településein élő családok körében vizsgáltuk. Kutatásunk alapján a cigányfaluban és tágabb térségében élő roma családok két jellemző migrációs hálózatát tártam fel, amely más és más etnikai és osztálypozíciókat feltételez és mozgósít, illetve más kapcsolathálózatra támaszkodik. (1.) A magasabb társadalmi státuszú családok kapcsolathálózata rendkívül differenciált, jellemzően a térség más településein élő, hasonló társadalmi helyzetben levő roma és nem roma családokkal azonos migrációs stratégiát követnek, és a külföldi munkavállalás során magukról mint magyarokról beszélnek. Ezzel szemben (2.) a legszegényebb roma családok alapvetően csak a zárt, etnikai alapon szerveződő hálózatokon keresztül tudnak külföldön munkát vállalni, jellemzően informálisan, ami tovább erősíti kirekesztett és kiszolgáltatott helyzetüket. Legfőbb állításom, hogy a romák külföldi migrációja nem etnikai alapon, hanem társadalmi helyzet alapján szerveződik, amelyet meghatároz az adott család (egyén) kapcsolatrendszere. A család/egyén társadalmi helyzetén túl, a migráció formáját (kik és miért indulnak el) meghatá-rozza a helyi társadalom története, elsősorban a különböző társadalmi és etnikai csoportok korábbi (gazdasági, társadalmi) együttműködése vagy annak hiánya, illetve a helyi (formális és informális) intézmények működése. by the social history of the given settlement/region, the previous social and economic coexistence between different social and ethnic groups, and the accessibility and role of local institutions.

Roma-nem roma vegyes párkapcsolatok és etnikai reprodukció a roma nemzetiségű nők körében Magyarországon, 1990, 2011

“…A roma migránsokról az európai közbeszédben uralkodó torz elképzelések (Kóczé, 2017) ellenére egyre több kutatási eredmény mutat rá, hogy mennyire sokszínűek és különbözőek a kultúrájuk és a társadalmi-gazdasági helyzetük tekintetében egyaránt. A kutatások egy része felhívja a figyelmet arra, hogy a közhiedelemmel ellentétben, a Kelet-Közép-Európából nyugatra vándorló roma hálózatok transznacionális migrációja leginkább munkavállalási célú migrációként írható le (Vidra, 2013a;Grill, 2016;Váradi et al, 2017;Virág, 2018;Yildiz, De Genova, 2017;Leggio, Matras, 2017;Greenfields, Dagilyte, 2018;Durst, 2018). Egy kelet-szlovákiai faluból származó romák például -több, magyarországi roma rokonsági hálózathoz hasonlóan -elsősorban pénzszerzési céllal mennek Anglia nagyobb városaiba (Grill, 2016), ahol megragadják a bérmunka és az egyéb informális jövedelemszerző lehetőségeket.…”

“…Az országos reprezentatív kutatások szerint a migrációs szándék tekintetében nincs különbség a romák és nem romák között (Sik, Szeitl, 2017), illetve a nyugat-európai országok felé irányuló munkavállalási célú roma migráció időbeli dinamikája is a többségi mintát követte (Vidra, 2013). Vannak kutatók, akik amellett érvelnek, hogy nem is beszélhetünk "roma migrációról", mert az államhatárokon átlépő migrációjuk nem etnikai alapon, hanem a társadalmi helyzetük, valamint az ezzel összefüggő társadalmi (baráti és rokoni) kapcsolatok mentén szerveződik (Virág, 2018).…”

Hol vannak a testvérek? : A roma barátságok alakulása 2004-ben és 2019-ben

“…A 2004-ben felvett (lásd alább) hazai nagymintás kvantitatív vizsgálat alapján, gyenge kötések terén a romák több ismerőst tudhatnak magukénak az országos átlaghoz képest, kivéve a magasabb iskolai végzettséghez köthető foglalkozásúakat (Albert- Dávid 2006). Az egy-egy településen mélyfúrást végző kvalitatív kutatások feltárták, hogy az iskolai szegregáció, a munkanélküliség, illetve az alacsony státuszú munkák minimalizálják a többségi társadalommal való érintkezés lehetőségét, így a romáknak szinte csak a hasonló helyzetben lévő társadalmi csoportokkal van kapcsolatuk, amely egyúttal konzerválja ezeknek a közösségeknek az elszigeteltségét (Messing-Molnár 2011, Virág 2018. Ugyan a 2004-es felmérés -a korábbi kutatások eredményeivel összhangban -arra utal, hogy a roma népességen belül nagyobb a "kapcsolat-gazdagok" aránya, fontos kiemelni, hogy a társadalmi ranglétra alján, a szegényebb rétegekhez tartozó romák -a hasonló státusú többségi csoporthoz képest -kevesebb támogató kapcsolattal rendelkeznek (Albert- Dávid 2006).…”

A Magdolna negyedben élő roma szegény családok társas kapcsolatai és baráti viszonyai

“…Az idézett szerzők munkáit (Messing 2006, Messing-Molnár 2010, Messing-Molnár 2011, valamint a romák társadalmi tőkéjét vizsgáló Tárki-kutatásokat (Albert-Dávid 2006) leszámítva a hazai cigányság kapcsolatszerkezetéről keveset tudunk. A kapcsolathálózat szerepéről a szegregálódó térségek új mintáit feltáró kutatásaiban Virág Tünde írt visszatérően (Virág 2008(Virág , 2017(Virág , 2018.…”