A katonai műveletek hatása a környezetre

Abstract

A 2022. február 24-én, Ukrajna ellen indított orosz háborús műveletek kapcsán érdemes áttekinteni azt, hogy a katonai erő műveletei, működése milyen hatással van az épített és természetes környezetre. A téma nem csak azért aktuális, mert a konfliktus ráirányította a figyelmet a háborús pusztításra Ukrajnában. A 2022. június 28–29-én tartott madridi NATO csúcstalálkozón – először a NATO történelmében – kiemelt jelentőségű biztonsági kockázatként azonosították az éghajlatváltozás okozta hatásokat, alapozva a 2021. június 14-én elfogadott Cselekvési Tervre.[1] Minden adat azt bizonyítja, hogy a háborús konfliktus – számos egyéb mellett – olyan hatásokkal jár, mely az éghajlatváltozást gyorsító következményeket eredményez. A továbbiakban az orosz agresszió kapcsán kialakult környezeti helyzet néhány kérdését tekintjük át – mind az épített, mind a természetes környezetre vonatkozóan – de utalunk korábbi katonai konfliktusok ilyen jellegű hatásaira is.[2] Teljességre nem tudunk és nem is akarunk törekedni, hiszen az információk töredékesek, sokszor egymásnak ellentmondóak. Emellett az sem vállalható fel a terjedelmi korlátok miatt, hogy a következmények minden elemét bemutassuk. Részletesebben foglalkozunk a háború okozta környezetszennyezéssel, a háború és a víz kapcsolatával, érintjük az infrastruktúra egyes elemeinek (kulturális javak, energetika, egészségügy, közlekedés) rombolását és annak következményeit.
 

A budai tanítóképző tanárait és altisztjét érintő igazolási, B-listázási és népbírósági eljárások (I. rész)

“…Tagja volt a Magyar Pedagógiai Társaságnak, a Gyermektanulmányi Társaságnak, az Aquinói Szent Tamás Társaságnak s a Felső-Krisztinavárosi Római Katolikus Egyházközség képviselő-testületének. Így a Horthy-korszak utolsó éveire szinte mindent elért, amit a gyakorlati oktató-nevelő munkánál megmaradt vezető pedagógus Magyarországon akkoriban elérhetett (Padányi, 1987).…”