The most important task of the Hungarian Defence Forces is the armed defence of the country and the fulfilment of other military obligations arising from international treaties, particularly collective defence, peacekeeping and humanitarian functions (Act CXIII of 2011 in Hungary). In addition to the basic responsibilities described in the Home Defence Act, an essential, and, as experience shows, very frequent, function is “contribution to the performance of tasks related to disaster management”. The purpose of this paper is to present the work of the Hungarian Defence Forces in two large segments of crisis management: we analyse experiences from international peace support operations and protection against disasters. Our other aim is to show an example of smaller European countries engaging in possible peaceful multilateral military cooperation. Najpomembnejši nalogi madžarske vojske sta oborožena obramba države in izpolnjevanje drugih vojaških obveznosti, ki izhajajo iz mednarodnih pogodb, še zlasti kolektivne obrambe, ter mirovnih in humanitarnih dejavnosti (madžarski Zakon št. CXIII iz leta 2011). Poleg temeljnih obvez, opredeljenih v Zakonu o domovinski obrambi, je ključna in, kot kažejo izkušnje, tudi zelo pogosta funkcija »prispevanje k izvedbi nalog, povezanih z ravnanjem ob nesrečah«. Namen tega prispevka je predstaviti delovanje madžarske vojske na dveh večjih področjih kriznega upravljanja, pri čemer analiziramo izkušnje iz mednarodnih mirovnih operacij ter varstvo pred nesrečami. Naš drugi namen pa je prikazati primer morebitnega miroljubnega večstranskega sodelovanja manjših evropskih držav na vojaškem področju.

The tasks of the Hungarian Defence Forces have changed significantly due to the evolving security challenges. While the level of traditional threats has decreased, there are new challenges approaching, which influence the sense of security in society. These are terrorism, the effects of climate change (floods, snow storms) and cyber crimes. To face the risk factors defined in the National Military Strategy we are in need of changes in preparation, in the set of military assets and in the educational framework. As a result, officer  and NCO training and education will be transformed too. We are looking for solutions which can raise the security level of our soldiers in domestic tasks and abroad in international missions.

Az éghajlatváltozás okozta változások közvetlenül érintik a katonai erő életének minden szeletét. Igaz ez a működési elvek kialakítására, a kiképzésre, a haditechnikai eszközök fejlesztésére, a feladatokra és az együttműködés kérdéseire egyaránt. A katonai erő egyúttal maga is hozzájárul a változásokhoz, hiszen infrastruktúrájának fenntartása, az eszközök üzemeltetése mérhető kibocsátással jár. Van tehát teendő ezeken a területeken, melyet a hadtudomány képviselői már évek óta hangoztatnak, és a legtöbb országban meg is hallották hangjukat. A következőkben erről villantok fel néhány gondolatot.

Scintillators belong to the oldest types of radiation detectors. Nowadays, for spectrometric purposes the use of semiconductive detectors is more common, but scintillation detectors are still in use for various specific measurement purposes. We have investigated the dependence of a gamma spectrum measured by NaI(Tl) scintillation detector on temperature changes. We examined the need of energy or efficiency recalibration and software compensation. Due to temperature dependence, scintillation detectors require energy recalibration before environmental and outdoor measurements or before the use of etalon sources for obtaining spectrum for follow-up calibration. We have elaborated on a simple method for energy recalibration of scintillation detectors at different temperatures. This method was converted into an algorithm and it can be either burned into instrument EPROM or used in software processing.

A 2022. február 24-én, Ukrajna ellen indított orosz háborús műveletek kapcsán érdemes áttekinteni azt, hogy a katonai erő műveletei, működése milyen hatással van az épített és természetes környezetre. A téma nem csak azért aktuális, mert a konfliktus ráirányította a figyelmet a háborús pusztításra Ukrajnában. A 2022. június 28–29-én tartott madridi NATO csúcstalálkozón – először a NATO történelmében – kiemelt jelentőségű biztonsági kockázatként azonosították az éghajlatváltozás okozta hatásokat, alapozva a 2021. június 14-én elfogadott Cselekvési Tervre.[1] Minden adat azt bizonyítja, hogy a háborús konfliktus – számos egyéb mellett – olyan hatásokkal jár, mely az éghajlatváltozást gyorsító következményeket eredményez. A továbbiakban az orosz agresszió kapcsán kialakult környezeti helyzet néhány kérdését tekintjük át – mind az épített, mind a természetes környezetre vonatkozóan – de utalunk korábbi katonai konfliktusok ilyen jellegű hatásaira is.[2] Teljességre nem tudunk és nem is akarunk törekedni, hiszen az információk töredékesek, sokszor egymásnak ellentmondóak. Emellett az sem vállalható fel a terjedelmi korlátok miatt, hogy a következmények minden elemét bemutassuk. Részletesebben foglalkozunk a háború okozta környezetszennyezéssel, a háború és a víz kapcsolatával, érintjük az infrastruktúra egyes elemeinek (kulturális javak, energetika, egészségügy, közlekedés) rombolását és annak következményeit.