Andrea 2009-ben megjelent tanulmánya irányította a figyelmemet. 9 Szöveg és kép egymásra hatásának vizsgálatában Werner Telesko bécsi jezsuita templom dekorciós programjáról írt tanulmánya 10 , a prédikáció és a falképegyüttes "működésbeli" összefüggéseinek vizsgálatában pedig Ulrich Heinen 1996-ban írt disszertációja 11 megkerülhetetlennek bizonyult.A műhelykérdésben érintett, a fent említettnél tágabb mesterkör különleges, mert tagjai néhány esetben önálló életművükkel is ismertséget szerző, jelentős festők voltak, 12 néhány esetben tapasztaltabbak, idősebbek, mint a vezető mester. Miközben Maulbertsch a bécsi Képzőművészeti Akadémián nem kapott kellő számú szavazatot ahhoz, hogy professzor lehessen, megbízásaiban, úgy tűnik, szívesen osztoztak, a gyakorlatban szívesen szerztek mellette tapasztalatot a festőtársak.A másik kérdés, hogy volt-e a vizsgált korszakban Maulbertsch alkotásainak olyan mély, a képalkotói módszereket, képfelfogást átalakító hatása, mint amilyet például Troger művészete jelentett, vagy az a különleges virtuozitás, amely műveit páratlanná tette, csak a műhelyében, a személyes környezetében lévőket vonta hatása alá és később tünékenynek bizonyult.A dolgozatban vizsgált korszak Maulbertsch működése felől nézve az 1750-es és az 1760-as évek első fele, a követőket, műhelytagokat tekintve azonban a tárgyalt korszak határa rugalmasabban, néhány esetben a kései visszhangokat is figyelembe véve alakul.Köszönettel tartozom a fáradhatatlan együttgondolkásért, inspirációkért, értő szemmel készített fényképekért Gaylhoffer-Kovács Gábornak, a latin szövegek fordításáért, és értelmezésükben nyújtott segítségért Borossay Katalinnak, tanácsért és fényképekért Martin Madlnak, Tomaš Valešnek, fényképekért Bubryák Orsolyának, Dörthe Jakobsnak és nem utolsó sorban közvetlen kollégáimnak támogatásáért, türelemükért.