A képzettség és a foglalkozás közötti kongruenciával/inkongruenciával kapcsolatos megközelítések

Munkáltatói kompetenciaelvárások vizsgálata piaci környezetben

“…Képességtöbbletről vagy overskilling-ről akkor beszélhetünk, amikor a munkavállaló olyan munkát végez, ahol nem tudja a képességeit teljesen hasznosítani. Az inkongruencia (Zerényi, 2017) a képességek elavulása szempontjából is vizsgálható, amelyet a keresleti és a kínálati oldalon tapasztalható változások is okozhatnak. Az idő előrehaladásával a technikai fejlődésnek köszönhetően egyes képességek feleslegessé válnak.…”

Frissdiplomásokkal szembeni munkaerőpiaci kompetenciaelvárások menedzsment szemléletű vizsgálata

“…(GVI, 2017) Kutatásaimban nem az ellátott munkakör ellátásához kapcsolódó pozíciófüggő, hanem a szervezet munkáját és célkitűzéseinek megvalósítását szolgáló (Prahalad-Hamel, 1990;Srivastava, 2005) általános munkavállalói kompetenciaelvárásokat vizsgálom. Ebből a szempontból a pályakezdők olyan speciális munkavállalói csoportot képeznek, ahol feltételezhetően azon általános, "transzfertudások" (Zerényi, 2017), amelyek szerepét az elemzők a jövő munkavállalói sikerességében meghatározónak prognosztizálnak, még meghatározóbbak a szakmai tapasztalatoknál. A frissdiplomások munkába állása során feltehetően a munkáltatók egy bizonyos türelmi idővel gondolkoznak mielőtt önálló felelősségteljes munkakörbe helyezik őket, ennek köszönhetően a belépési és betanulási szakasz egyértelműen szétválasztható, és a munkavállalói általános elvárások feltételezhetően "tisztábban" megfigyelhetők.…”

“…A munkába lépés nehézségei miatt az elhelyezkedést halogatása oktatási parkolópályára tereli sokszor a pályakezdőket. (Zerényi, 2017) A munkaerőkereslet és a munkaerőkínálat illeszkedését a gazdasági alapmodellek a foglalkoztatási szerkezet és a regionális eltérések mentén vizsgálják, amelyben az eltérés oka a bérek rugalmatlansága és az alkalmazkodás költségeiben, nehézségeiben keresendők. (Ehrenberg-Smith, 2008) A munkapiaci egyensúly hiánya megnyilvánulhat munkaerőhiányban és munkanélküliségben is.…”

“…Kormányzati koordináció szerepvállalása elsősorban a felsőoktatási szerkezet munkaerőpiaci igényekhez igazodó kialakításának a kérdését veti fel, ezzel kapcsolatban azonban megoszlik a közgazdászok véleménye. (Zerényi, 2017) Az Európai Parlament 2018-ban hozott határozata alapján a készségekkel és képességekkel kapcsolatban nyújtott szolgáltatások közös keretrendszerének kialakításával kívánja a szervezet elősegíteni a munkaerőpiaci szereplők informáltságát, melynek ismertsége és elfogadottsága azonban szintén számos kérdést vet fel. Úgy tűnik, a valóságban a munkaerőpiacokon jelenleg a szereplők alkalmazkodására és rugalmasságára kerül a hangsúly.…”

“…A harmadik alapján a képességek szempontjából vizsgálják az illeszkedést azon kutatók, akik a transzfertudás jelentőségére hívják fel a figyelmet. (Zerényi, 2017) A munkaerő-szükségleti megközelítések kiindulópontja az, hogy a felsőoktatás és a munkaerőpiac struktúráinak kongruenciájára van szükség a strukturális munkanélküliség megelőzéséhez. (Kővári-Polónyi, 2005;Vincze, 2013) A gazdaság igényeit meghaladó iskolázottság az egyén és a társadalom szempontjából is negatív hatásokat eredményez, ennek érdekében törekedni kell a kongruens foglakoztatás kialakítására.…”