A kórházi és az ambuláns kemoterápiában részesülő onkológiai betegek vénásthromboembolia-profilaxisának aktuális kérdései

Abstract

Daganatos betegekben a vénás thromboembolia kockázata 2-7-szer nagyobb a nem daganatos betegekhez viszonyít-va, ami 1990 óta folyamatosan nő és jelentős morbiditási és mortalitási tényező. A közleményben megbeszélésre kerülnek a vénás thromboemboliára hajlamosító kockázati tényezők. A vénás thromboembolia kockázata függ a daganat típusától és stádiumától, például a hasnyálmirigy-és az agydaganatok nagyobb kockázatot jelentenek vénás thromboemboliára, mint az emlő-vagy a prosztatadaganatok. A kockázat függ a daganat lokalizált vagy metasztatikus állapotától, az utóbbi lényegesen nagyobb kockázatot jelent. A tumoros sejtekből származó prokoaguláns faktorok, citokinek, növekedési faktorok direkt vagy indirekt módon fokozzák a vénás thromboembolia incidenciáját. A daganatellenes kemoterápia 6,5-szeresére emeli a vénás thromboembolia populációs gyakoriságát, amely a kemoterápiát kapó járóbetegek legjelentősebb kockázati faktora és a második leggyakoribb haláloka. A szerzők áttekintik a daganatellenes kemoterápia okozta vénásthromboembolia-profilaxis irányelveinek fejlődését a kórházi és a járóbeteg-ellátásban. A jelenlegi ajánlások profilaxis céljából elsősorban a kis molekulatömegű heparint ajánlják. A daganat okozta kis molekulatömegű heparin további kutatása célzott, hatékony profilaxishoz fog vezetni. Orv. Hetil., 2016, 157(6), 203-211. Kulcsszavak: tumorok és thrombosis, kemoterápia, vénásthromboembolia-profilaxis Actual questions about the prevention of venous thromboembolism in hospitalized and ambulatory cancer patients receiving chemotherapyCancer patients have a 2-7 fold increased risk of venous thromboembolism compared with the general population and, since 1990, this is associated with significant morbidity and mortality. This review summarizes the current knowledge on venous thromboembolism and cancer. Notably, the risk of venous thromboembolism varies depending on the type and stage of cancer. For instance, pancreatic and brain cancer patients have a higher risk of venous thromboembolism than breast and prostate cancer patients. Moreover, patients with metastatic disease have a higher risk than those with localized tumors. Tumor-derived procoagulant factors, cytokines and growth factors may directly and indirectly enhance venous thromboembolism. Chemotherapy produces ~6,5 fold increase in venous thromboembolism incidence in cancer patients compared to the general population. Prevention of this complication is challenging. The authors review the development of guidelines concerning venous thromboembolism prevention in hospitalized and also in ambulatory cancer patients treated with chemotherapy. Current guidelines recommend the use of low-molecular-weight heparin. Understanding the underlying mechanisms may allow the development of new therapies to safely prevent venous thromboembolism in cancer patients. Keywords: cancer and thrombosis, chemotherapy, venous thromboembolism preventionLosonczy, H., Nagy, Á., Tar, A., [Actual questions about the prevention of venous thromboembolism in cancer patients rece...