A környezetpszichológiától az ember-környezet tranzakció tudományig - áttekintés az elmúlt (majdnem) 30 évről

Abstract

A környezetpszichológia az 1960-70-es években az USA-ban és Kanadában alakult ki. A területnek Magyarországon - a jelen összefoglaló írásának idején - mintegy két és fél évtizedes múltja van. A hazai környezetpszichológia alapés alkalmazott kutatásokkal indult az 1990-es évek közepén a téma transzdiszciplináris, ember-környezet kölcsönhatást hangsúlyozó szemléletéből adódóan folyamatosan szorosan együttműködve az építészettel, illetve a környezettervezéssel és -alakítással, a geográfiával, illetve később a tájépítészettel. Az itthoni környezetpszichológia - a nemzetközi viszonyokhoz hasonlóan - részben önálló pszichológiai terület, részben az építészet és a környezettervező tudományok társtudománya, illetve mediátorként működik a laikus környezethasználók és a tervezők között. Az elmúlt két és fél évtized a terület térnyerésének és megerősödésének folyamata volt Magyarországon, amit az intézményesülés lépései is tükröznek. 2021-ben alakult meg az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karán az Ember-Környezet Tranzakció Intézet (EKTI), amely feladatának tekinti a magyarországi - immár ember-környezet tranzakció tudománnyá szélesedett - környezetpszichológia oktatását, kutatását és az ezen a területen zajló projektek kezdeményezését, koordinálását a fenntarthatóság, az épített/természeti/virtuális környezetek pszichológiája és az ember és környezete kölcsönkapcsolat mediálása terén. A tanulmányban áttekintjük a hazai környezetpszichológia kialakulásának történetét és néhány kutatási területét (környezeti egészségpszichológia, laikusok és szakértők környezeti kompetenciája, helyjelentés, mentális térképezés, helykötődés és helyveszteség, helyidentitás, pro-environmentális megközelítés a környezetpszichológiában).Environmental psychology developed in the United States and Canada in the 1960s and 1970s. The area in Hungary - at the time of writing this summary - has a history ofabout two and a half decades. Hungarian environmental psychology started with basic and applied research in the mid-1990s. Due to the transdisciplinary approach of environmental psychology, emphasizing human-environment interaction, it works in continuous cooperation with architecture, environmental design, geography and later with landscape architecture. On one hand, Hungarian environmental psychology, similarly to international situation, is an independent field of psychology. On the other hand, it is a co-science ofarchitecture and environmental design and acts as a mediator in interactions between lay users and designers. The last two and a half decades have been a process of gaining and strengthening of the area in Hungary, which is also reflected in the steps of institutionalization. In 2021, the Institute of Human-Environmental Transaction (EKTI) was established at the Eötvös Loránd University, Budapest, which considers its main tasks and missions to teach environmental psychology and doing people-environment transaction research in Hungary. Working on environmental psychological projects, science ofenvironmental psychology has now expanded into the science ofhuman-environment transactions with important aims and tasks to initiate and coordinate projects in the fields ofsustainability, the psychology of built / natural / virtual environments and human-environment interactions. In this review, the history of the development of environmental psychology in Hungary and some of its research areas (environmental health psychology, environmental competence of lay people vs. experts, mental mapping, place attachment and loss of place, place identity, and pro-environmental approach) are presented.

Építészek iskolája – építészek felidézett saját középiskolai környezetének környezetpszichológiai vizsgálata

“…Csendes párbeszédként értelmezhetjük azt, ahogyan az építész értelmezi az emberi cselekvések, történések, mentális folyamatok és azok fizikai közege között lévő kapcsolatot. Egy olyan kétirányú viszony emelkedik ki a szelektív kódok és a közöttük lévő kapcsolatok rendszeréből, amely az ember és környezete közötti tranzakcionalitást (Altman és Rogoff, 1987;Dúll, 2021) jeleníti meg.…”

Az épített történeti környezetek konnotatív jelentése: műemléki szakértők és nem szakértők jelentésdimenzióinak feltárása

“…Az épített környezethez való viszonyulások feltárásában támpontokat ad a környezetpszichológia (Dúll, 2009), vagyis az ember-környezet tranzakciótudomány (Dúll, 2021), mely szerint az emberi viselkedés sosem független attól a környezettől, amelyben zajlik. Az épített környezet és benne a történeti épületek, helyszínek nem tudatosuló módon vesznek minket körül, és hatnak érzéseinkre, jóllétünkre és viselkedésünkre (McAndrew, 1993;Dúll, 2009Dúll, , 2017.…”

“…A helyidentitás identitásstruktúrában elfoglalt helyét és a helykötődéssel való viszonyát illetően nincsen konszenzus a kutatók között (vö. Manzo, 2003;Berze és Dúll, 2018, 2021. Mind a helykötődéshez, mind a helyidentitáshoz kapcsolódó fogalom a helyérzék, amely személyes válasz a társas és természetes környezetre (Vanclay, 2008), és a társas közegtől leválasztva is az egyén környezetének szubjektív észleléséből és az ezzel járó többé-kevésbé tudatos érzésekből formálódik (Steele, 1981).…”

Gyalogolhatóság és gyaloglási viselkedés ember–környezet tranzakciótudományi megközelítésben

“…A környezetpszichológia (Proshansky et al 1970;Dúll 2009) -újabban emberkörnyezet tranzakciótudomány (Dúll 2021) -értelmezésében a személy és az őt körülvevő szocio zikai környezet (Stokols, Shumaker 1981) állandó kölcsönkapcsolatban áll. A személy működése csak (nem, vagy nehezen tudatosuló) szocio zikai környezetének kontextusában írható le, illetve érthető meg és fordítva: a környezet jellemzői is úgy érthetők meg mélységükben, ha gyelembe vesszük, hogyan vélekednek róluk, viselkednek bennük, alakítják őket az emberek.…”