A Közös Agrárpolitika közvetlen támogatásainak regionális gazdasági hatásai = Regional Economic Impact of Common Agricultural Policy Direct Payments

Abstract

Doktori értekezésem célja a KAP közvetlen támogatások egyes regionális gazdasági hatásainak elemzése volt. A kutatás sajátossága, hogy tagállami szintű adatok elemzése helyett NUTS2 besorolású régiók releváns adatait vontam vizsgálatba, amely részletesebb elemzést tett lehetővé. A kutatás során kvantitatív, ex-post hatáselemző módszereket alkalmaztam, amelyek 244 darab európai NUTS2 régió 2008-2018. közötti adataira épültek. A szakirodalmi tanulságok alapján felállított hipotéziseket panel regressziós modellekkel teszteltem; illetve a régiók közötti konvergencia vizsgálatára Markov-féle átmeneti valószínűségi mátrixokat és Kernel sűrűségfüggvényeket használtam fel. Első hipotézisem szerint a közvetlen támogatások növelik a mezőgazdaságból származó jövedelmet regionális szinten az Európai Unióban. A hipotézisek tesztelése során megerősítést nyert a közvetlen támogatások mezőgazdasági jövedelmet növelő hatása. Egy százalékos emelkedés a közvetlen támogatások mértékében mintegy 0,32% mezőgazdasági jövedelemtöbbletet eredményezett a vizsgált időszakban. A rendszer transzfer hatékonysága alacsony, a támogatások egy részét elnyelik a közvetlen támogatások által kiváltott gazdasági (mellék)hatások. Második hipotézisemben azt állítottam, hogy a közvetlen támogatások növelik a mezőgazdasági üzemek termelékenységét regionális szinten. A munka és a föld termelékenységére vonatkozó vizsgálatok is azt mutatták, hogy a közvetlen támogatások negatív irányban befolyásolják a termelékenységet. A hatás hátterében főképp az áll, hogy a közvetlen támogatások stabil jövedelemforrásnak számítanak, megemelik a mezőgazdasági tevékenységből realizált jövedelmeket attól függetlenül, hogy a termelési folyamat mennyire hatékony technikai szempontból. A közvetlen támogatások emiatt nem ösztönzik a mezőgazdasági termelőket az hatékonyságra; előfordulhat, hogy a termelési tényezőket nem optimális módon használják fel. Harmadik hipotézisemben azt vizsgáltam, hogy a közvetlen támogatások enyhítik-e a regionális jövedelem-egyenlőtlenséget és szegénységet. Az eredmény arra enged következtetni, hogy a közvetlen támogatások segítik a mezőgazdasági jövedelmek arányának növelését az összes jövedelmen belül, de a hatás csak kis mértékű. Ezek alapján úgy tűnik, a közvetlen támogatások hatékonyan mozdítják el a gazdaságok jövedelmezőségét a kritikusan alacsony szintről, de a többi szektor átlagához való jövedelmi felzárkóztatásra önmagukban nem képesek. A szegénységre vonatkozó vizsgálatok megerősítették azt a hipotézisemet, amely szerint a közvetlen támogatások csökkentik az anyagi depriváció és szociális elszigeteltség előfordulásának részarányát. A KAP közvetlen támogatások gazdasági hatásainak régi és új tagállamok közötti összehasonlítása kapcsán általánosságában megállapítható, hogy az új tagállamokban a modellezés rendszerint erősebb, markánsabb hatást mutatott ki, mint a régi tagállamokban (kivéve a földtermelékenység esetében). Ez főképp annak köszönhető, hogy az új tagállamokban nagyobb a közvetlen támogatások részaránya a mezőgazdasági jövedelemben, ami miatt a mezőgazdasági szektor működését jóval nagyobb mértékben befolyásolhatják a közvetlen támogatások - de a magas jövedelmi részarány miatt az ágazat túlságosan függővé válhat a támogatásoktól. A közvetlen támogatások regionális hatásainak időben kiegyenlítődésére vonatkozó negyedik hipotézisem kapcsán arra az eredményre jutottam, hogy némi konvergencia tapasztalható a mezőgazdasági jövedelmek és a szegénységi mutatók eloszlásában a vizsgált időszakban, az elemzésbe vont régiók között. Ez az átrendeződés feltehetően az új tagállamok feltörekvő térségeinek köszönhető, ahol a csatlakozás után jelentősen tudott javulni a mezőgazdasági termelők korábban igen kedvezőtlen jövedelmi pozíciója. A mezőgazdasági foglalkoztatottság mértékében, illetve a föld- és munkatermelékenységi mutatók kapcsán semmilyen kiegyenlítődési folyamat jelét nem találtam a vizsgált időszakban. Ennek megfelelően kijelenthető, hogy a közvetlen támogatások ezen tényezők kapcsán jelentősebb átrendeződést nem tudtak kiváltani a régiók között.