A magyar városhálózat stabilitása és változása

Abstract

A települések innovációs képességének vizsgálatáról számos hazai munka számolt be az elmúlt közel húsz év során. Ezek közül alig találkozhatunk komplex, a magyar városhálózat teljes egészére kiterjedő vizsgálatokkal. Ennek fontosságától nem tekinthetünk el, hiszen az elemzés során kapott eredmények alapot jelenthetnek különböző, a városhálózat sajátos jellege alapján meghatározott stratégiák kidolgozására.Tanulmányunk alapját egy 2005-ös innovációspotenciál-vizsgálat jelenti, melynek módszertanát megtartva tárjuk fel a hazai városhálózat tagozódását, az egyedi változók öt különböző dimenzióba történő rendezésével. Az öt főkomponens a következő: gazdaság, iskolázottság és menedzsment, társadalmi aktivitás, humánerőforrás, innováció.A módszer lehetőséget adott arra, hogy felderítsük a városhálózat belső differenciáltságát, illetve a dimenziók mentén betekintést nyerünk abba, hogy a városhálózat csoportjai milyen mértékű innovációs képességgel rendelkeznek. A főkomponenseket 327 város adatainak figyelembevételével alakítottuk ki, ebben nem szerepelnek Budapest, valamint a 2013 júliusában városi rangot elnyert 18 város mutatói.A kapott eredmények arról is tanúskodnak, hogy a területi egyenlőtlenség tovább növekszik. A városok közötti különbségek mérséklődtek, azonban az egyes dimenziók közötti szakadék tovább nőtt. A jól teljesítő városok esetében sem feltétlenül találkozik a gazdasági és innovációs potenciál.

Modern városok programja: új fejezet a magyar várospolitikában

“…A hazai várospolitika az elmúlt három évtizedben sokat változott (Faragó 2006;Rechnitzer, Páthy, Berkes 2014) (OTK 2005, 4.). Ezeket a fejlesztési pólusokat és alközpontokat nevesíti is az OTK, nem meglepő módon a megyei jogú városokat sorolja fel (Érd kivételével, amely az OTK előkészítése során még nem volt megyei jogú város).…”

A társadalmi változásokkal fejlődő települési szennyvízgazdálkodási koncepciók kronológikus áttekintése

“…A pöcegödrök kialakítására műszaki követelményrendszert állítottak fel, mely tartalmazta, hogy a gödör fala és aljzata kőből készüljön, illetve zárt, szintén kő fedőlappal kell biztosítani a bűz és a szennyvíz kijutását. A 10.18531/Studia.Mundi.2019.06.02.37-45 pöcegödrökből kiszedett (ma úgy mondanánk, hogy víztelenített) fekália tárolására külön rakodóhelyeket jelöltek ki, hogy a folyékony szennyvizet és a szilárd frakciót szétválasszák egymástól (Ligetvári, 2008;Rechnitzer et al, 2014).…”

Területi különbségek a megyei jogú városok energiafelhasználásában - II. rész

“…A hazai megyei jogú városok csoportosításának számos irodalma található meg Magyarországon (Lengyel 1999, Beluszky-Győri 2004. Tanulmányunkban Rechnitzer et al (2014) cikkét idézzük. A szerzők az innovációs klaszterek vizsgálata során arra a következtetésre jutottak, hogy Magyarországon a 23 megyei jogú városból 17 ún.…”

“…A KSH (2018) adatai szerint, míg 2015-ben a 24 vizsgált városban a népesség 37,5%-a élt, addig a háztartások részére szolgáltatott villamos energia mennyiségének 37,3%-a, gáz mennyiségének 40,4 %-a összpontosult oda. Ugyanakkor felmerül a kérdés, hogy a 24 vizsgált város energiafelhasználásában milyen különbségek tapasztalhatók, összefüggésbe hozható-e a városok sikeressége (Rechnitzer et al 2014 által meghatározott "elitkategóriába" tartozás -ezt bővebben a Theil-index alfejezetben fejtettük ki) a városok energiafelhasználásával. Vagyis az elért energiahatékonyság, az energiafogyasztás csökkenése hozzájárulhat-e egy város fejlődéséhez, sikerességéhez, illetve a fejlettebb, sikeresebb városok társadalma hatékonyabban, tudatosabban használja-e az energiaforrásokat.…”