No abstract

Jelen tanulmány a Modern városok programját (MVP) elemzi. A program a megyei jogú városokat célozza, amelyek a vidéki városhálózat meghatározó központjai, így az MVP az egész magyar városhálózatra hatással lesz, amennyiben projektjei megvalósulnak. A program – írásban nem olvasható – céljai szakmailag támogathatók, a kétszázötvennyolc azonosított projekt közel fele megjelenik korábbi fejlesztési stratégiákban is. A kormányzat által ígért 3400-3500 milliárd Ft költségvetésből a kutatás során 2683,2 milliárd Ft-ot tudtunk azonosítani, ami így is nagyon jelentős összegnek tekinthető. A tanulmány ágazati és területi megoszlás alapján is vizsgálja a költségvetést és a projekteket, végül pedig figyelmet szentel a program menedzsmentjének és kommunikációjának központi és helyi szinten egyaránt. Véleményünk szerint érdemes a területi politika ezen új elemét részletesebb vizsgálat alá vonni, azt elemezni, hogy az új program hogyan illeszkedik a korábbi várospolitikai eszközök sorába, mennyire van összhangban a helyi fejlesztési elképzelésekkel, és milyen hatásokat várhatunk a megvalósulásától. Az elemzés röviden kitér arra is, hogy az MVP miként segíti az érintett városok fejlődését, azok kapcsolódását az Enyedi György által azonosított sikertényezőkhöz. A tanulmány javaslatokat fogalmaz meg arra vonatkozóan, hogy hogyan lehetne az MVP sikerességét erősíteni, jelenleg ugyanis bizonytalan, hogy a program keretében hány projektet valósítanak meg.

Resources gained from tenders have been gradually increasing since Hungary joined the European Union. The overall objectives of projects financed by EU tenders need to be closely connected to the goals -like increasing the innovation potential -as it is emphasized by European strategies. Innovation intermediary organizations play a significant role in the innovation process. According to the literature, innovation intermediary organization received high amount of development support between 1991 and 1994. During the years before Hungary joined the EU, the national innovation system was supported by several public and pre-accession funds. Resources available for innovation intermediaries in the decade before and after 2004 are not closely examined in literature. The present article tries to supplement this incompletion with the description of the resources between 2004 and 2012. The main goal of the article is to introduce with what kind of financial assets Hungarian innovation intermediary organizations were supported. The article also wishes to highlight the related financial problems of the organizations. In the article we introduce financial support -and its spatial distributionavailable and gained by innovation intermediary organizations. In the article, after summarizing the related literature, we introduce our research and its main results. Based on the results of our national level research examining innovation intermediaries, we compare the distribution of these resources to the number and management effectiveness of these organizations.

Az alábbi feltételek érvényesek minden, a Központi Statisztikai Hivatal (a továbbiakban: KSH)Területi Statisztika c. folyóiratában (a továbbiakban: Folyóirat) megjelenő tanulmányra. Felhasználó a tanulmány, vagy annak részei felhasználásával egyidejűleg tudomásul veszi a jelen dokumentumban foglalt felhasználási feltételeket, és azokat magára nézve kötelezőnek fogadja el. Tudomásul veszi, hogy a jelen feltételek megszegéséből eredő valamennyi kárért felelősséggel tartozik.