A nyugati földikutyák (Nannospalax (superspecies leucodon)) Magyarország legveszélyeztetettebb emlősei közé tartoznak. Az elmúlt fél évszázad során drámai mértékű és gyors ütemű állománycsökkenésen estek át, ezért elterjedésük, fennmaradt állományaik száma pontosan nem ismert. Még létező populációik felkutatása a konzervációbiológia aktuális feladata. Az előkerülő újabb töredékállományok azonban gyakran okoznak a természetvédelem számára szokatlan, nehezen kezelhető helyzeteket, mivel jellemzően nem védett területeken, hanem beruházások, fejlesztések helyszínein, építési vagy mezőgazdasági hasznosítás alatt álló területeken találhatóak. Bemutatjuk az utóbbi évtizedben megtalált állományokat, valamint azokat a problémákat, melyeket ezeknek az állományoknak a megőrzése okoz. Az eddigi erőfeszítések, az alkalmazott megoldások és azok tanulságai hozzájárulhatnak más fajok, illetve hasonlóan kényes helyzetek természetvédelmi szempontból megfelelő kezeléséhez is.