Mindig útban? – Városias környezetben fennmaradt földikutya-állományok megőrzésének kihívásai Magyarországon

Abstract

A nyugati földikutyák (Nannospalax (superspecies leucodon)) Magyarország legveszélyeztetettebb emlősei közé tartoznak. Az elmúlt fél évszázad során drámai mértékű és gyors ütemű állománycsökkenésen estek át, ezért elterjedésük, fennmaradt állományaik száma pontosan nem ismert. Még létező populációik felkutatása a konzervációbiológia aktuális feladata. Az előkerülő újabb töredékállományok azonban gyakran okoznak a természetvédelem számára szokatlan, nehezen kezelhető helyzeteket, mivel jellemzően nem védett területeken, hanem beruházások, fejlesztések helyszínein, építési vagy mezőgazdasági hasznosítás alatt álló területeken találhatóak. Bemutatjuk az utóbbi évtizedben megtalált állományokat, valamint azokat a problémákat, melyeket ezeknek az állományoknak a megőrzése okoz. Az eddigi erőfeszítések, az alkalmazott megoldások és azok tanulságai hozzájárulhatnak más fajok, illetve hasonlóan kényes helyzetek természetvédelmi szempontból megfelelő kezeléséhez is.

A magyarországi földikutya-áttelepítések értékelése

“…Veszélyeztetettségük ellenére ismert hazai előfordulási helyeiknek csupán kevesebb, mint a fele élvez védelmet (Csorba et al 2015), ugyanakkor számos veszélyeztető tényező fenyegeti állományaik fennmaradását (Németh et al 2013a). A földikutya-populációk jelentős része pedig olyan élőhelyeken található, ahol e fokozottan védett kisemlős megőrzése az állami természetvédelem számára különösen nagy gondot jelent (Németh et al 2020). A hazai földikutyafajok hosszú távú fennmaradásának biztosításához azonban minden, még létező populációra szükség van Magyarországon (Németh et al 2013a).…”

“…Debrecen északi szélén, egy belterületi lucernatáblában 2014 őszén földikutyaállományt találtak (Németh et al 2020). A szokatlan élőhelyen előkerült populáció fennmaradását közvetlen veszélyforrások fenyegették (Németh et al 2020), ezért -a sikeres bagaméri akció hatására -a lucernaföldi állomány kimenekítéséről született döntés. A befogott állatok számára -hosszas mérlegelés, valamint számos terület bejárása és vizsgálata után -a Pocsaji-kapu nevű Natura 2000-es terület Löszletörés elnevezésű része került kiválasztásra.…”

“…Az elmúlt évek tapasztalatai mindezt kellően igazolták, egyetlen mentőakció-jellegű áttelepítés sem ért el egyértelmű sikert. A földikutya-állományokat a jelenlegi tudásunk mellett, úgy tűnik, csakis az eredeti élőhelyükön tudjuk megőrizni, veszélyeztetett élőhelyekről biztonságosabbra telepítésükhöz egyelőre nincsen bevált módszer (Németh et al 2020).…”

“…Az eddigi tapasztalatok alapján nem ismert olyan módszer, mellyel reális esélye lehetne veszélyeztetett földikutya-állományok sikeres áttelepítésnek -bármennyire is fontos is lenne ez a gyakorlati természetvédelemi munka során. Így a helyben való megőrzés fontosságát szükséges hangsúlyozni (Németh et al 2020).…”