A Miskolci Operafesztivál gazdasági és társadalmi-kulturális hatásainak elemző bemutatása

Abstract

A Miskolci Operafesztivál gazdasági és társadalmi-kulturális hatásainak elemző bemutatása Journal of Economic Literature (JEL) kód: Z130 Kulcsszavak: fesztiválok, turizmus, társadalmi-kulturális hatásmérés, nemzetközi modellekA fesztiválok száma az utóbbi tíz évben robbanásszerűen megnőtt hazánkban, s hatásuk a rendező város szempontjából sem elhanyagolható. Erőteljes felfutásuk indokolttá teszi gazdasági és társadalmi-kulturális hatásaik vizsgálatát. A rendezők érdektelensége és a mérési nehézségek miatt az elemzések főként a gazdasági és üzleti eredményességre fókuszálnak, emellett azonban az eddiginél nagyobb hangsúlyt kellene fektetni a társadalmi-kulturális hatások vizsgálatára is, hiszen a fesztiválok -mint közösségi találkozási helyek, élményszerzési lehetőségek -rövid, közép és hosszú távon is visszahatnak a helyi lakosság életminőségére. Jelen tanulmány a Miskolci Operafesztivál gazdasági és társadalmi-kulturális hatásait vizsgálja. A kutatás módszertanaA rendezvények tekintetében a társadalmi-kulturális hatások mérésére számtalan módszert dolgoztak ki. A fő mérési nehézségek alapvetően abból adódnak, hogy "láthatatlan", azaz nehezen, vagy nem mérhető hatásokról van szó (Rátz 1999;Small-Edwards-Sheridan 2005). A vizsgálatokat tovább nehezíti, hogy gyakran nincs összehasonlítási alap, mivel nem ismerjük a változás előtti állapotot (Butler 1993). E munkában csupán a szervezők által rendelkezésemre bocsájtott anyagok elemzésére támaszkodhattam. A gazdasági hatásokKundi Viktória a Kodolányi János Főiskola Turizmus Tanszékének tanársegédje.

A márkaközösségek pszichológiai érzetének vizsgálata zenei fesztiválok esetén PLS útelemzés segítségével

“…A többi fesztiváltípus (régi konform, hagyomány rekonstrukciós és nonkonform fesztiválok) a városi és központi költségvetés hozzájárulásával maradhatnak életben, amelyeknél a gazdasági hozadékok helyett a turisztikai-és a kulturális hozadékok indokolják támogatásukat. Kundi (2013) azonban kiemeli, hogy a fesztiválok pozitív hozadékainak mérése nehézségekbe ütközik. A fesztiválszervezés önállóan nem rendelkezik TEÁOR'08 besorolással, így turisztikai-gazdasági hatások értékelésére statisztikai adatok hiányában a fesztiválszervezők saját maguk számára gyűjtött adatok nyújthatnak csupán kiindulópontot (Kundi 2013).…”

“…Kundi (2013) azonban kiemeli, hogy a fesztiválok pozitív hozadékainak mérése nehézségekbe ütközik. A fesztiválszervezés önállóan nem rendelkezik TEÁOR'08 besorolással, így turisztikai-gazdasági hatások értékelésére statisztikai adatok hiányában a fesztiválszervezők saját maguk számára gyűjtött adatok nyújthatnak csupán kiindulópontot (Kundi 2013).…”

“…Hudson és szerzőtársai (2015) kiemelik, hogy a zenei fesztiválok erősítik a helyszínt adó település márkáját, javítva ezáltal a település és az ott lakók megítélését is, továbbá Szabó (2014) szerint a városi lakosság szórakozása és az élhető város képének az erősítése szempontjából fontosak a fesztiválok. Azonban Kundi (2013) a társadalmi-kulturális hozadékok mérésével kapcsolatban is problémákat említ, hiszen az adatgyűjtési hiányosságokon túl a fő nehézség abban rejlik, hogy a társadalmi-kulturális hatások esetén nehezen, vagy nem mérhető hatásokról van szó.…”