A placebohatás és az alkohol

Abstract

Elméleti háttér A placebohatás a mindennapi élet számos területén tetten érhető, amikor valamely pszichoaktív szerhez kötődő elvárás vezet szubjektív és fiziológiai változásokhoz, hatóanyag jelenléte nélkül. Cél: Szeretnénk feltárni, hogy az alkohol és a hozzá kapcsolódó elvárások – a társas hatásokkal együtt, illetve azoktól elkülönítve – hogyan befolyásolják a résztvevőket, különösen a memória, az egyensúly, és a szubjektív testi-lelki állapot kapcsán, az alkoholos, alkoholosnak vélt, illetve alkoholt nem tartalmazónak gondolt koktélok elfogyasztása esetében. Módszerek Kiegyenlített placebo elrendezésben, társas és egyéni feltételekben vizsgáltuk a rövidtávú memória, az egyensúlyérzék, és a szubjektív testi-lelki állapot alakulását, szó lista visszaidézése, „részegállás” megtartása, és egy 17 melléknévpárból álló szemantikus differenciál skála felhasználásával. Eredmények A szubjektív testi-lelki állapot mérése során feltárt szociális viselkedések és testi tünetek faktor mentén a vizsgált csoportok eltérő mintázatot mutattak: a résztvevők a manipulációnak megfelelő elvárásaik mentén számoltak be szubjektív tüneteikről, amelyeket a csoporthatások tovább erősítettek. A vizsgálatban mind egyéni, mind pedig társas fogyasztás esetében sikerült kimutatni az elvárások által indukált klasszikus placebohatást a megtévesztett, alkoholt valójában nem fogyasztók körében. Az alkoholt és a placebót fogyasztó csoport sem a szociális viselkedések, sem a testi tünetek, sem pedig az egyensúly romlása mentén nem különbözik szignifikánsan egymástól. A csoportos alkoholfogyasztás tovább erősíti az alkohol valós vagy vélt hatásait az egyensúlyra és a memóriára. Következtetések Kis mennyiségű alkohol fogyasztása esetében az alkohol indukálta állapot kialakulásáért az etanol csak részben felelős, az alkoholfogyasztást követő pszichés és fizikai változások jelentős része – elvárások és a társas közeg által meghatározottan – a placebohatásra vezethető vissza.