A precíziós genomszerkesztés mezőgazdasági alkalmazásának szabályozási alapkérdései és az elővigyázatosság elve

Abstract


 
 
 
 A rohamosan fejlődő génmanipulációs technikák (génmódosítás, géntechnológiai módosítás) régóta viták kereszttüzében állnak, amit a jogi szabályozás alakulása is tükröz. A géntechnológiai módosítás a géntechnológiai tevékenységről szóló 1998. évi XXVII. törvény (a továbbiakban: Géntv.) 2. § g) pontja szerint olyan eljárás, amely a gént vagy annak bármely részét kiemeli a sejtből és átülteti egy másik sejtbe, vagy szintetikus géneket, vagy génszakaszokat visz be valamely természetes szervezetbe, ami által a befogadó génállománya megváltozik. Mint alább látni fogjuk, az EU vonatkozó irányelve a génmódosítást (az eljárást) nem definiálja, ugyanakkor az eredményére (a génmódosított szervezetre, GMO-ra) ad egy meghatározást, s bizonyos technikákat felsorol, mint amelyek génmódosítást eredményeznek. A jogi definíció elsődleges funkciója mindkét esetben a szabályozás tárgyi hatályának kijelölése, ami álláspontom szerint nem a nemesítők és a biotechnológusok, hanem a jogtudomány, illetve a jogalkotó feladata. 
 
 
 

The use of the precautionary principle and the non-refoulement principle in public law

“…The precautionary principle has first been invoked in the case law of the Court of Justice of the European Union in Cases C-157/96 20 and C-180/96. 21 Precaution itself appears differently in different contexts, has a different meaning, 22 and its role and effect in different legal systems is different. 23 In Hungary, the strong enforcement of the principle is typical.…”

Current tendencies of the development of the right to a healthy environment in Hungary in the light of the practice of the Constitutional Court in recent years

“…Prior to this, however, the Constitutional Court examined the development of the right to a healthy environment and environmental protection in its international context, recording the key findings of the Stockholm Declaration (1972), the Rio Declaration (1992), the Johannesburg Declaration (2002) and the Rio 20+ Declaration (2012) and also briefly touched upon the work of the Club of Rome and the Brundtland Commission. 12 It is important to emphasize all this at this point because the Constitutional Court considers the dogmatics developed by it to be a pioneer in an international context as well. 13 Following this background, the Constitutional Court reviewed its own previous case law relevant to the dogmatics of the right to a healthy environment.…”

The Protection of the Interests of Future Generations in the 10-Year-Old Hungarian Constitution, With Special Reference to the Right to a Healthy Environment and Other Environmental Issues

“…Fülöp 2012, 76 15. For the analysis see Bándi 2013, 67-92.; Bándi 2016, 7-25.; Bándi 2019, 339-382.; Fodor 2011; Farkas Csamangó 2017, 11-12 16. For the same conclusion, see the Resolution 258/2011 of the CFG on the State's responsibility under the environmental and sustainability provisions of the new Fundamental Law, Sections 3 and 12-13.…”

“…The Fundamental Law adopted in 2011 brought with it -in terms of environmental regulation 15 -what the Constitution already contained -namely, by inserting the text of Articles XVIII and 70/D of the Constitution (which are essentially identical in substance to our topic) -and adding some new provisions, including some of great importance, in substance (see below). 16 From the very beginning, however, the question has been raised as to what extent the case law of the Constitutional Court prior to the adoption of the Fundamental Law can be applied to the interpretation of the provisions of the Fundamental Law that show a textual similarity. The CFG wanted to settle this issue early on, arguing in favour of maintaining the previous interpretation of the Constitutional Court.…”