A problémás internethasználat összefüggése a magányossággal középiskolás és egyetemi hallgatók körében

Abstract

A problémás internethasználat összefüggése a magányossággal középiskolás és egyetemi hallgatók körébenAz internethasználat ma már Magyarországon is szinte minden korcsoportban jelen van a mindennapi élet számos színterén. A fiatal generáció tagjai ebbe az online világba születtek bele, így számukra elkerülhetetlen, hogy akár napi több órát is az internet előtt töltsenek tanulmányaik végzése és társas kapcsolataik fenntartása céljából. Azonban a túlzott vagy kontrollálatlan internethasználat következtében számos negatív hatás érheti őket, melyek közül kiemelkedik a problémás internethasználat (PIH). Kutatásunkban (N = 237,[16][17][18][19][20][21][22][23][24][25][26] évesek) a PIH magányossággal való összefüggését vizsgáltuk, ami vitatott terület, hiszen egyrészről az internet épít a társas kapcsolatokra, másrészt el is távolíthat az offline kapcsolatok létesítésétől. A PIH előfordulása 7,6%. A fiúk körében gyakoribb és súlyosabb a PIH, továbbá az életkor és a család anyagi helyzete nagyban hozzájárul nemcsak a PIHhoz, hanem a magányosság előfordulásához is. Erős szignifikáns és pozitív kapcsolatot állapítottunk meg a PIH és a magányosság között; legerősebb a kapcsolat a PIH affektív komponensével. Az adatok felhívják a figyelmet a problémás internethasználat felismerésére és a megelőzés szükségességére. Iskolakultúra, 27. évfolyam, 2017/1-12. szám Bevezetés A

A De Jong Gierveld Magányosság Skála magyar változatának pszichometriai jellemzői

“…Hazánkban a kérdőívet még nem validálták, ám több kutatásban is eredményesen alkalmazták a magányosságérzés mérésére (pl. Kiss & Pikó, 2017;Prievara & Pikó, 2015). A kitöltőknek négyfokú skálán -a "soha" (1) és a "mindig" (4) végpontok között -kellett értékelniük, hogy az állítások menynyire igazak rájuk, milyen gyakran fordulnak elő velük.…”

“…A kitöltőknek négyfokú skálán -a "soha" (1) és a "mindig" (4) végpontok között -kellett értékelniük, hogy az állítások menynyire igazak rájuk, milyen gyakran fordulnak elő velük. A skála a fentebb említett kutatásokban (Cronbach-α = 0,85 [Kiss & Pikó, 2017] és Cronbachα = 0,90 [Prievara & Pikó, 2015]) és saját mintánkon (Cronbach-α = 0,93) egyaránt kiváló belső homogenitást mutatott.…”

Alsó tagozatosok kortárskapcsolatai az offline és online térben+

“…A korai, ellenőrizetlen okostelefon-és internethasználat azonban számos veszélyforrás megjelenésével is együtt jár. Ilyen például a cyberbullying, azaz internetes bántalmazás, zaklatás megjelenése (Kwan-Skoric 2013), a személyes adatok nem megfelelő biztonsága (Mascheroni-Ólafsson 2014) vagy a problémás internethasználat kialakulásának növekvő esélye (Kiss-Pikó 2017;Leung 2014;Zsolnai 2017). Emellett a telefonokból érkező káros sugárzások vizsgálata is több kutatót foglalkoztat (Schüz 2005).…”

A problémás internet-, okostelefon- és közösségimédia-használat jellegzetességei, protektív és rizikótényezői fiatalok körében

“…Leginkább távol-keleti országokban és az USA-ban végeznek nagymintás méréseket, ezért innen van értelemszerűen a legtöbb prevalenciaadat is, ahol 1-30% között mozog legtöbbször ez a szám (Poli, 2017). Magyar kutatások 4-10%-ban határozzák meg az előfordulást (Kiss és Pikó, 2017;Galán, 2014, Prievara, 2018. Az összehasonlítás végett az alábbi táblázatokban prevalenciaadatok szerepelnek: a 2. táblázatban egy 2014-ben elvégzett metaanalízis földrajzi régiónként összegyűjtött és összesített prevalenciaadatait láthatjuk (Cheng és Li, 2014), míg a 3. táblázatban az elmúlt évek kutatási alapján tüntettünk fel néhány adatot -igyekezve, hogy minden fontosabb világrészről legyen egy-egy számadat.…”