A startup vállalkozások terminológiája angol–magyar internetes glosszáriumokban

Abstract


 
 
 A startup vállalkozásokkal kapcsolatos, elsősorban angol nyelvű terminológia jelentős hatást gyakorol más nyelvekre, így a magyar nyelv termino- lógiájára is. A tanulmány abból a hipotézisből indul ki, hogy a magyar internetes szakmai oldalakon megjelenő startup glosszáriumokban magas arányban szerepel- nek a forrásnyelvből kölcsönzött terminusok. A szótárkészítők vagy átveszik az angol terminusokat, vagy pedig csak a definíciót adják meg célnyelvi ekvivalens nélkül. A kutatásban nyolc internetes angol–magyar startup glosszáriumból össze- sen 397 terminus szerepel. A forrás- és célnyelvi terminusok kategorizálása adat- bázis-kezelő alkalmazás segítségével történt az erre a célra kialakított Terminoló- giai kontakthatások és fordítási módok taxonómiája alapján (Polcz 2017a, 2017b). Az eredmények azt mutatják, hogy a terminusok közel felében a glosszáriumok vagy nem adnak ekvivalenst, vagy pedig a célnyelvi terminus részben vagy egész- ben kölcsönzéssel jön létre, utat nyitva ezzel a kódkeverésnek a célnyelvi diskur- zusban. A vizsgálat arra is rávilágított, hogy a hiányzó magyar terminusok jelentős része megtalálható egyéb szakmai jellegű internetes oldalakon. A kutatás gyakor- lati jelentősége, hogy feltárja a valós lexikai hiányt a magyar nyelvben, rámutatva azokra a pontokra, ahol terminusalkotásra lehet szükség. Ezzel kiindulópontja lehet egy angol–magyar startup terminológiai szótár elkészítésének.
 
 

A startup vállalkozások terminológiája angol–orosz internetes glosszáriumokban

“…táblázat. Terminológiai kontakthatások és fordítási módok (Polcz, 2020) Az adatbevitel után a kódolás következett. Az 1. táblázatban ismertetett taxonómia alapján minden terminuspárt a fordítási módot jelölő kóddal láttunk el a következő módon: z = zéró fordítás; á = átemelés; n = nemzetközi szó; há = hibrid átemelés; hn = hibrid nemzetközi szó; h = helyettesítés; réf = részben értelemközpontú fordítás; é = értelemközpontú fordítás.…”

A startup vállalkozások terminológiája angol–olasz online glosszáriumokban

“…Tanulmányunkban Polcz Károly, a Budapesti Gazdasági Egyetem Nemzetközi Üzleti Szaknyelvek Tanszék Kontrasztív terminológiai kutatócsoportjának vezetője által kidolgozott, a terminológiai kontakthatásokat és a kapcsolódó fordítási módokat összegző kategorizációjával dolgozunk (Polcz, 2020). A Polcz-féle taxonómia a kontaktnyelvészetből (pl.…”

“…táblázat. Terminológiai kontakthatások és fordítási módok (Polcz, 2020) A táblázatból látható, hogy a nyelvi kontakthatás három alaptípusát, a direkt, az indirekt és zéró hatást lehet elkülöníteni. A kontakthatások további alkategóriákra bonthatók, amelyekhez különböző fordítási módok kapcsolódnak.…”

“…A teljes nyelvi mintát tekintve ez azt jelenti, hogy míg az angol-magyar megfeleltetések esetében a terminusok valamivel több, mint a felében (ld. Polcz, 2020), addig az angol-olasz terminusok négyötödében a glosszáriumok nem adnak célnyelvi terminust, vagy a célnyelvi terminus, illetve a célnyelvi alakulat egyik eleme direkt kölcsönzéssel vagy hibridizációval jön létre. A zéró megfeleltetés, a direkt kölcsönzés és a hibridizáció célnyelvre gyakorolt hatása hasonló: a nyelvhasználó jó eséllyel a forrásnyelvi terminust fogja használni a célnyelvi diskurzusban.…”

Translation procedures in secondary term formation across languages in online glossaries: Universal or language-specific?

“…The marked sociolinguistic influence of English as a lingua franca concerns not only general language vocabulary (Crystal, 2003), but also the terminology of various specialized languages (Myking, 1997), which are generally "more open to lexical borrowing" (Mili c & Kardoš, 2019, p. 867). The high proportion of English borrowingsparticularly striking in the language use of domain expertsis reported to lead to code-switching (Mateo, 1993;Polcz, 2017Polcz, , 2020 and domain loss (Kristiansen, 2012). The corpora of previous studies in this area have been largely comprised of textbooks, professional sites and newspaper articles, while online glossaries have received relatively scant attention and, to our knowledge, their multilingual comparative study from a translation perspective is unavailable in the literature.…”