A stratégiai menedzsment fejlődési irányai az ezredfordulót követően

Abstract

Az elmúlt 15-20 évben a stratégiai menedzsment jelentős változásokon ment keresztül világszerte. Az új megközelítések a gazdasági, társadalmi, politikai és technológiai változásokra adott válaszokként értékelhetőek. A felgyorsult környezeti átalakulások időszakában elavultakká váltak a korábbi, szisztematikus tervezésre épülő megközelítések. Érthető ezért, hogy a gazdasági válság után új utakat kerestek a vállalatok, mind a viszonylag sikeresek, mind pedig a komoly túlélési problémákkal küzdő társaik. Radikálisan új nézetek jelentek meg, amelyeket indokolt kritikusan szemlélni. Az azonban bizonyosnak tekinthető, hogy a jövőben nem lehetnek sikeresek a vállalatok a korábban alkalmazott stratégiai megközelítésekkel. Kulcsszavak: stratégiai menedzsment, hálózatelmélet, stratégia mint gyakorlat During the last 15-20 years strategic management has experienced relevant changes worldwide. The new developments may be evalueted as responses to the economic, social, political and techological changes. In the period of accelerated environmental transformations the foremerly used approaches based on systematic planning have proved to be outdated. It is understandable that after the last economic crises enterprises have been searching for new pathways-both the successful ones and those having serious problems of survival. Radically new concepts have emerged which have to be view though a critical lens. It seems to be sure however that enterprised can not be successful by relying on the previously used strategic approaches.

Erőforrások és képességek a vállalati versenyképesség tükrében Egy empirikus vizsgálat tanulságai

“…Deutsch, Mészáros & Szabó (2017) három területet kiemelve foglalja össze az erőforrás-alapú elméletet ért legfőbb kritikákat: (1) a versenyelőny hosszú távú fenntarthatósága, (2) az alapvető képességek alapvető rugalmatlan jellege és a (3) VRIO módszertan gyakorlatban nehéz alkalmazhatóságát. Balaton (2019) az RBV fejlődése szempontjából három fázist különböztet meg: az elsőt a komplex képességek előtérbe kerülése jellemzi, hiszen minél nehezebben kiismerhető egy versenytárs számára, hogy egy képesség hogyan fejti ki hatását, annál kevésbé lesz könnyű azt lemásolnia. A második fejlődési fázis a dinamizálódás, az erőforrások és képességek időbeni értékének beemelése az elméletbe, majd a harmadik -McGrath ( 2013) transient advantage megközelítése alapján -annak felismerése, hogy a vállalat által megszerzett versenyelőny mindig csak átmeneti lehet és a szervezeti tanulás révén a vállalatnak azon kell dolgoznia, hogy az átmeneti versenyelőnyök láncolatából alakítson ki hosszabb távon fenntartható tartós előnyt.…”

Érdemes-e stratégiai célokat kitűzni? : A stratégiaalkotás és megvalósítás korlátai és lehetősége

“…Hiszen erre a feladatra, sőt a különböző irányzatok rendszerezésére előttünk már sok szerző vállalkozott. Közülük két ismert magyar szerző Tari Ernő és Balaton Károly egy-egy átfogó tanulmányt tett közzé a stratégiai menedzsment fejlődéséről a Vezetéstudomány 2019-es különszámában (Balaton, 2019;Tari, 2019). Két tényezőben azonban hasonlítható munkánk a két említett tanulmányhoz: egyrészt kutatási módszerünk nekünk is a szakirodalom feldolgozása, másrészt mi is nagyban építünk a közismert stratégiai szerző Henry Mintzberg és szerzőtársai több munkájára, ezek közül kiemelten az eredetileg 1998-ban, de magyarul csak 2005-ben megjelent Stratégiai szafari című könyvre (Mintzberg, Ahlstrand, & Lampel, 2005).…”

A turizmusbiztonság megjelenése az EU tagállamainak turisztikai stratégiáiban

“…Hall et al (2020) véleménye is az UNWTO-ajánlások gyengeségét támasztja alá: a Covid19-járvány és az intézkedések hatására néhány nemzet esetében a turisztikai döntéshozók más irányokba fordulhatnak, de a többi állam mások önző nacionalizmusára fog reagálni. Balaton (2019) rámutatott arra, hogy a gazdasági válság után új utakat kerestek a vállalatok, a viszonylag sikeresek és a komoly túlélési problémákkal küzdő szervezetek is. Azt gondoljuk, hogy a koronavírus-járvány hasonló hatásokkal jár majd, a válságot követően a turisztikai vállalkozásoknak változtatnak majd a korábban alkalmazott stratégiai megközelítéseken.…”