A súlyos akut légzőszervi szindrómát okozó koronavírus-2 elleni immunválasz

Abstract

A koronavírus-betegség (COVID–19) lefolyása rendkívül sokféle lehet. Az érintettek egy része gyakorlatilag tünetmentes marad, míg másoknál súlyos, esetenként halálos kimenetelű komplikációk alakulnak ki. Ennek a variabilitásnak a hátterében – bár kétségtelenül szükség van további kutatásokra is – minden jel szerint az immunrendszer egyes alkotóelemeinek eltérő, néha kifejezetten kóros működése áll. Összefoglalónkban azt szeretnénk bemutatni, hogy milyen kölcsönhatás alakul ki a természetes és az adaptív immunrendszer, valamint a súlyos akut légzőszervi szindrómát okozó koronavírus-2 (SARS-CoV-2) között az emberi szervezetben. Megvizsgáljuk, hogyan befolyásolja a betegség lefolyását az I-es típusú interferonoknak a genetikai hibákra vagy az antiinterferon-autoantitestek jelenlétére visszavezethető elégtelen aktivitása, a myeloid rendszer zavara, a hipergyulladásos állapot kialakulása, a lymphopenia és az adaptív immunrendszer egyénenként eltérő működése. Kitérünk azokra a kulcsfontosságú megfigyelésekre is, amelyek segítettek körvonalazni a SARS-CoV-2-specifikus humorális és sejtközvetített immunmemória legfontosabb jellemzőit. Orv Hetil. 2022; 163(20): 774–787.

A COVID–19-fertőzéssel és -immunizációval szerzett tapasztalatok felnőtt cystás fibrosisos betegcsoportban

“…COVID-19 = koronavírus-betegség 2019 tások nagymértékű humorális választ, jelentős CD4+ és CD8+ sejtes választ és Th1-citokin-termelődést eredményeznek [21]. Az új koronavírussal szembeni immunitás alapja a vírus 'spike' (S-, tüske-) glikoproteinje, amely kulcsfontosságú a kórokozó patomechanizmusa szempontjából [22]. Ennek segítségével jut be a vírus a humán sejtbe az angiotenzinkonvertáló enzim-2 (ACE2) fehérjéhez kötődve [23].…”

A COVID–19-halandóság életkor-specifikus regionális jellemzői 2021-ben

“…Súlyosbítja a COVID-19 szövődményeit az idős korosztályokban az, hogy nagyobb valószínűséggel szenvednek valamilyen krónikus alapbetegség(ek)ben, mint például elhízásban, szív-és érrendszeri megbetegedésben, magas vérnyomásban, cukor-és krónikus tüdőbetegségekben, vesebetegségekben, immunhiányos állapotokban, dementiában. A COVID-19 mortalitási kockázata pedig magasabb az időskorú, alapbetegségekben szenvedő emberekben [8][9][10][11]. Korunkban hangsúlyosabban jelentkezik az általános elmagányosodás időskorban, a pandémia miatti általános lezárások és a személyes kapcsolatok korlátozása miatt is tovább csökkent a társas érintkezések száma ebben a korosztályban.…”