AbsztraktAz elmúlt évek a migrációs problematika ugrásszerű felívelését hozták mind a hazai, mind a nemzetközi nyilvánosság színterén. Az új jelenségek a mélyebben meghúzódó attitűdök kutatására és különböző vonatkozásokban végbement átrendeződéseik újragondolására késztetnek. A jelen tanulmány az MTA-ELTE Peripato Kutatócsoport 2014 tavaszi felvételén alapul, amely a bevándorlásról és a külföldiekkel kapcsolatos attitűdök-ről, sztereotípiákról is tartalmazott egy kérdésmodult. Bár a terepmunka még a menekültválság nagyobb hullá-mai előtt zajlott, e modul és további kérdésblokkok a közgondolkodás átfogóbb szemléleti mintáinak elemzését is lehetővé teszik. A megállapítások az outgroup-és ingroup-fókuszok külön szindrómáinak érvényesülését tá-masztják alá; ez a kétirányú megközelítés nem magától értetődő a negatív és pozitív viszonyulások többnyire reciprok működését feltételező irodalomban. A két dimenzió alapján továbbá egy négyelemű tipológia rajzolódik ki, amely a befogadás/kirekesztés szempontjából két ideológiailag koherensnek tekinthető, és két ilyen szempontból "eklektikus" (az általános bizalom vagy ressentiment másfajta köznapi logikáihoz kapcsolódó), összességében nagyobb létszámú típust foglal magába. Az elemzések a szociodemográfiai és a kulturális-ideológiai mozzanatok részben eltérő magyarázó együtteseit vázolják az attitűdök ingroup-és outgroup-tengelyeit, másrészt a szemléleti logika koherens és "rendhagyó" szegmenseit tekintve; a regionális-kontextuális tényezők, a gazdasági erőforrások szintje és dinamikája, valamint az ideológiai-politikai tengelyek egyaránt a meghatá-rozó befolyások közt szerepelnek. A migrációs attitűdök közgondolkodásbeli helyéről a képet végül egy olyan (szemantikai hálózatra épülő bipartit) networkrajzolat egészíti ki, amelynek alapelemeit a csoportközi attitűdök vizsgált metszetei, illetve három (bal/jobb, liberális/konzervatív, mérsékelt/radikális) ideológiai-politikai dimenzió kölcsönös összefüggései alkotják.