A tőzsdei elszámolóházak vesztesége

Abstract

Közgazdasági szemle , lX iii. évf., 2016Közgazdasági szemle , lX iii. évf., . szeptember (993-1010 berlinger edina-dömötör barbara-illés ferencváradi Kata a tőzsdei elszámolóházak vesztesége A válságot követő új szabályozás a tőzsdén kívüli piacokon is egyre inkább megköveteli a kereskedés központi elszámolását, ezért rendszerkockázati szempontból kiemelt kérdés a tőzsdei elszámolóházak kockázatkezelése és azon belül a veszteségek vizsgálata. Ebben a cikkben az elszámolóházak általános működését modellezzük, majd az amerikai határidős részvénypiac elmúlt nyolcévi adatai alapján szimuláljuk az alapletét elégtelenségéből adódó veszteségeket. Végül megvizsgáljuk az elszámolóház veszteségei és egyes külső stressztényezők, például egy amerikai általá-nos stresszindex (CFSI) komponensei közötti kapcsolatot. Fő megállapításunk, hogy egy általános stresszindex kevésbé alkalmas az el szá moló ház veszteségeinek előre-jelzésére, mint egy saját fejlesztésű, testre szabott modell, aminek fő oka az lehet, hogy az elszámolóházak számos speciális tulajdonsággal -magas fokú specializáció, szimmetrikus kitettségek, letéti számlák útvonalfüggősége stb. -rendelkeznek. Journal of Economic Literature (JEL) kód: G15; G23; G28. bevezetés a pénzügyi termékek kereskedése és elszámolása hagyományosan eltérő annak függ-vényében, hogy tőzsdei vagy tőzsdén kívüli (over-the-counter, OTC) piacról beszélünk. a tőzsdéken minden megbízás egy központi partneren, az elszámolóházon (klíring-házon) keresztül teljesül, amelynek fő feladata, hogy minden ügylet ellenkező oldalára kereskedési partnerként beálljon. a tőzsdei központi elszámolóházak tehát átve-szik a partnerkockázatot, így a kereskedési partnerek csak a központi elszámolóház hitelkockázatának vannak kitéve. partnerkockázatuk csökkentése érdekében az elszámolóházak komplex letéti és napi elszámolási rendszert működtetnek, amelyetBerlinger Edina tanszékvezető egyetemi docens, budapesti corvinus egyetem. Kutatását az mta bolyai János Kutatási ösztöndíj programja támogatta. Dömötör Barbara egyetemi adjunktus, budapesti corvinus egyetem (e-mail: barbara.domotor@ uni-corvinus.hu). Illés Ferenc doktoranduszhallgató, budapesti corvinus egyetem. Váradi Kata egyetemi docens, budapesti corvinus egyetem. a kézirat első változata 2016. február 18-án érkezett szerkesztőségünkbe. dOi: http://dx.doi.org/10.18414/Ksz.2016.9.993 B e r l i n g e r e . -D ö m ö t ö r B . -i l l é s F . -V á r a D i K . 994 egy többszintű garanciarendszer is kiegészít, biztosítva, hogy a partnerek csődje esetén is minden ügylet biztonsággal teljesüljön. a tőzsdén kívüli piac szereplői általában bilaterálisan számolnak el, ami jelentős partnerkockázatot jelent a szerződő felek számára.1 bár ezen a piacon is lenne lehetőség a partnerkockázat kiszervezésére, azaz központi elszámolásra, a gyakorlatban a felek sokszor nem érdekeltek a kockázat továbbadásában. ennek oka, hogy a klíringtevékenység "házon belül tartása" jelentős bevételt jelent a pénzügyi intézmények számára a felszá-mított tranzakciós költségek formájában közvetle...

Hogyan csinálják? : Központi szerződő felek és klíringházak letétszámítási módszereinek összehasonlítása

“…a tranzakciók nettósítása is különbözik, hiszen egy kszf mindig nettósítja az ügyleteket, míg a klíringházak nem feltétlenül nettósítják a pozíciókat. Egy másik feltűnő eltérés azzal a ténnyel kapcsolatos, hogy az otC kszfekben az ügyleteket nem szükségszerűen számolják el naponta (Berlinger et al, 2016). Összességében a kszf-ek működhetnek úgy, mint a klíringházak, azonban klíringház nem működhet kszf-ként (DnB, 2013).…”

The stress tests of central counterparties in the case of separate default funds - Planning the default fund and calculating its size

“…Both banks and CCPs can be considered systematically important financial institutions, therefore regulatory authorities conduct regular EU-wide stress tests in case of both institution types. Regarding the comparison of stress tests, the "specialties" of CCPs are important in comparison with banks, which, according to Berlinger et al (2016) affect their risk management models:…”

Alapletét meghatározásának lehetséges módszertana

“…E mutatók alkalmazása azonban a KSZF-ek esetében nem mutatja jól a tényleges stressz helyzeteket, úgy, ahogyan egy más típusú pénzügyi intézmény esetében, ugyanis a KSZF-ek számára az abszolút árváltozás számít; jellemzően monopolhelyzete van a piacon; kiegyensúlyozott pozíció vannak; szimmetrikus a kitettsége; garanciaalapot működtet; illetve útvonalfüggő a margin értéke (Berlinger et al 2016). Ebből kifolyólag érdemes egy "személyre szabott" stressz mutatót készíteni Berlinger et al (2016) alapján.…”

“…Ebből kifolyólag érdemes egy "személyre szabott" stressz mutatót készíteni Berlinger et al (2016) alapján. Emiatt az a javaslatunk, hogy ne a piacon található stressz indexeket alkalmazzanak a stressz számszerűsítésére, hanem saját definíciót és módszertant.…”