A triász és a jura időszak határán lezajlott globális krízis és annak nyomai magyarországi rétegsorokban

Abstract

BevezetésA földtani kutatások eredményeként régóta tudjuk, hogy voltak a Föld történetében olyan, viszonylag rövid idejű környezeti krízisek, amelyek az élővilág igen jelentős megváltozását eredményezték, amikor tömegesen haltak ki fajok, nemzetségek, sőt a szervezetek nagyobb csoportjai is. Ezek a krízisek nemegyszer döntően megváltoztatták az élővilág fejlődésének további menetét. Bolygónk történetét szakaszokra tagolják és ily módon a földtörténetben mér -föld köveknek tekinthetők. Azt, hogy az ősmaradvány-együt tesekben hirtelen, jelentős változások vannak már a 19. század első felében felismerték. Ezeknél a változásoknál vonták meg a földtörténeti időszakok határát és az 1820-1840 között elnevezett időszakok (pl.: szilur, devon, triász, jura, kréta) máig érvényben vannak. 1841-ben John PHILLIPS javasolta az állatvilág fejlettségén alapuló tagolást, megalkot va a paleozoikum, mezozoikum és kainozoikum ter minusokat (MORRELL 2001).A földtörténet legutolsó, mintegy fél milliárd évének leg nagyobb tömeges kihalási eseményeit RAUP & SEPKOSKI (1982) az ősmaradvány anyag korszerű elemzésével mutatta ki. A kihalási ráta változásait ábrázoló diagramjukon öt feltűnő kihalási csúcs jelentkezik: az ordovícium végén, a ké -ső-devonban, a perm végén, a triász végén és a kréta végén. Az öt legnagyobb közt van a tehát a paleozoikum-mezozoikum és a mezozoikum-kainozoikum határa is. Ez jól mutatja, hogy az élővilág összetételének változásai ezeknél a fordulópontoknál olyan erőteljesek voltak, hogy azokat a rétegtan kialakulásának hajnalán is felismerhették a réteg -sorok tagolásán fáradozó kutatók. ALVAREZ et al. (1980) 148/1, 9-26., Budapest, 2018 Global crisis at the Triassic-Jurassic boundary and its stratigraphic record in Hungary AbstractThe mass extinction at the end of the Triassic Period was one of the largest extinction events in the Phanerozoic and it was the result of a global environmental crisis. In connection with this, the last two decades have seen increasing research efforts to gain more knowledge and thus a better understanding of this event. These efforts have included detailed studies of numerous stratigraphic sections worldwide. The review presented here attempts to summarize the major results of multi-faceted international research on the stratigraphic and fossil record of the end-Triassic event, discussing proposed cause-and-effect relationships and possible scenarios. In addition, there is also an overview of studies made in recent decades on the Triassic-Jurassic boundary sections in Hungary, with an emphasis on their relevance to global research into the Triassic-Jurassic boundary.Keywords: global environmental crisis, mass extinction, Triassic-Jurassic boundary Összefoglalás A triász időszakot lezáró tömeges kihalás egyike a fanerozoikum legnagyobb kihalási eseményeinek, amelyet globális környezeti krízis idézhetett elő. Kutatása az elmúlt két évtizedben vált intenzívvé és azóta szerte a világon, számos szelvény részletes vizsgálatával folyik. A szemle jellegű cikk célja a környezeti krízis kőz...

Relationship between micro-fracture network and karstification in recent (Mecsek) and paleokarst (Gomba) reservoirs

“…The oldest Triassic formation in the area is the Jakabhegy Sandstone Formation (Barabás and Barabásné 2005), which is composed of variations of quartz-cemented, cross laminated polymicritic sandstones and conglomerates, followed by the Hetvehely Dolomite Formation, with a total thickness of not more than approximately 40 meters (Haas et. al.…”